Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Címlapsztori, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Technológia, Fejvadászat, Agrárium, Telco, Energetika, Ingatlan, Kormányzati informatika, Startup, HR
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.