A home office csak a kezdet volt az irodákból való végleges kivonulás folyamatában, a koronavírus-járvány véglegesen piedesztálra emelte a digitális nomád létmódot, amikor is az egy-egy országban életbe lépő hosszabb karantén időszak folyamatos továbbállásra kényszerítette az amúgy is külföldön vagy szabadúszóként dolgozó ICT szakembereket. A pandémia elől való ilyen újfajta menekülési forma viszont a magyar vállalkozások szakembergondjait is meg fogja nehezíteni előbb vagy utóbb. Hiszen a hazai informatikai szakemberek ma már jóval nagyobb arányban választják szívesebben ezt az atipikus foglalkoztatási formát, igaz a hazai munkáltatók ezt annyira nem preferálják még.
A digitális kivándorlás mint csábító lehetőség
A digitális kivándorlás népszerűségét jelzi az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Ügynökség (KIFÜ) megbízásából a Századvég által elvégzett kutatás is (A digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei). A felmérésből is az derült ki, hogy a hazai ICT szakemberek sokkal nagyobb arányban élnének az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint ahogy ezt ma még a munkáltatóik (főként a hazaiak) lehetővé teszik számukra. Háromszoros növekedési dinamikát mutatott a digitális nomádként történő munkavégzés is már a pandémia alatt: ez a világjárvány előtti 1,7 százalékról, 5,8 százalékra nőtt. Nem szabad elfeledkezni arról sem, eközben a hibrid munkavégzés is négyszereződött (28,5 százalék), amikor heti 1-2 napot töltöttek csak az irodákban. Érdekes tény, hogy a válaszadók csaknem harmada majd csak akkor szeretett volna digitális nomádként dolgozni, amikor erre lehetősége nyílik. Amennyiben a válaszadók családi körülményeivel és a felméréskor meglévő élethelyzetükkel akadályként nem kellett volna számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának már ilyen formában. A virtuális kivándorlást növelheti mellékesen, ha a hazai munkáltatók nem fognak előbb vagy utóbb nagyobb rugalmasságot mutatni az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tétele iránt.
A magyar informatikushiányra is megoldást jelent(het) a nomadizmus
Miközben a magyar ICT-szakemberek szakmai pályafutásukat külföldön képzelik el, addig meglepő módon a magyar kormány már az EU határain túlról érkező digitális nomádokkal oldaná meg az elvándorlásuk miatti egyre látványosabb magyar informatikushiányt és utánpótlást. Nem kell az ördögöt a falra festeni, de már ma is több tízezres nagyságrendben hiányzik a magyar piacról a képzett és kurrens digitális tudással rendelkező informatikai szakembergárda. A helyzet azért is kétségbeejtő, mert (a kifelé irányuló digitális nomadizmus miatt is, valamint az utánpótlás hiánya végett) 2 éven belül akár 44 ezer fölé is szaladhat ez a szám. A magyar gazdaság számára pedig a nemzetközi versenyképessége múlhat azon, ha nincsenek jó digitális szakemberei. Nemcsak az informatikai szektornak van ugyanis csak szüksége a digitális munkaerőre, hanem minden mikro- és közép vállalkozás sem maradhat életben nélkülük már 2023-ban. Hogy Magyarország vonzó lehet az EU-n kívüli digitális szakemberek számára startupvízumot szeretnének bevezetni, hasonlót, mint amit 2023 kezdetén Spanyolországban vezetnek be, de a Portugáliában már évek óta is működik. Hogy mire jók ezek a vízumok viszont azt egy külön cikkben tárgyaljuk majd.
