2020. december 15-én az Európai Unió Bizottsága biztonságosabb és igazságosabb digitális tér létrehozására hozott létre keretrendszert. Először fordul elő, hogy az EU immár egységes szabályokban rögzíti az online közvetítők kötelezettségeit és elszámoltathatóságát az egységes digitális piacra kiterjedően. Két jogszabályt is alkottak a témában, a digitális piacokról szóló törvény -t, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló törvény -t (Digital Service Act – DSA), amelyek segítségével új lehetőségek nyílnak meg a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók előtt, illetve védelmet nyújtanak az unióban élő felhasználóknak. Erről szól a DSA.
Új keretrendszer a versenyképesség fokozására
A digitális szolgáltatásokról (DSA) szóló jogszabály 2022. november 16-án lépett hatályba, s a legtöbb új követelményt az óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok számára állította fel, de valamennyi közvetítő szolgáltatást nyújtó online társaságra is ró feladatokat.
A DSA az EU-ban havonta több mint 45 millió felhasználóval rendelkező platformokat vagy keresőmotorokat online óriásplatformoknak (VLOP) vagy online keresőprogramnak (VLOSE) minősíti, amelyeket mérettől függetlenül 2023. február 17-ig kellett közzétenni.
A platformoknak és a keresőmotoroknak legalább hathavonta frissíteniük kell a felhasználói számadatokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban leírtak szerint, és amennyiben egy teljes évben már nem érik el a 45 millió felhasználóra vonatkozó küszöbértéket, abban az esetben a határozat már nem vonatkozik rájuk.
A szabályozás célja, hogy segítse a kisebb volumenű platformok, ezenkívül pedig a kkv-k és a startup cégek fejlődését, illetve újraírják a felhasználók, a platformok és a hatóságok felelősségi körét. Továbbá cél, hogy olyan átláthatóbb keretrendszert hozzanak létre, amely hozzájárul a versenyképesség fokozásához és védje a fogyasztók alapvető jogait, például a jogellenes tartalmakkal szemben.
Ki tartozik bele?
Hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatásoknak az alábbiak számítanak:
- internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok;
- tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú számítástechnikai és webhosting szolgáltatások;
- azok a nagy elérésű online keresőprogramok, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10 százaléka használ;
- az eladókat és fogyasztókat összefogó online platformok, például online piacterek, alkalmazásáruházak, közösségi gazdasági platformok és közösségimédia-platformok;
- az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10 százalékát elérő online óriásplatformok, amelyek különös kockázatot jelenthetnek az illegális tartalmak terjesztése és a társadalmi károk tekintetében.
Hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatásoknak az internethozzáférés-szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok számítanak:
- Tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú és webhelyszolgáltatások, köztük:
- Online platformok, például online piacterek, alkalmazás-áruházak, közösségi gazdasági portálok és közösségimédia-felületek, amelyek kapcsolatot teremtenek az eladók és a fogyasztók között.
- Az online óriásplatformok kiemelt kockázatot jelentenek a jogellenes tartalmak terjesztése és a társadalmi károkozás tekintetében
2023. április 25-én a következő platformokat és keresőmotorokat jelölték ki:
A VLOP-ok:
- Alibaba Aliexpress
- Amazon Store áruház
- Apple AppStore
- booking.com
- Google Térképek
- Google Play
- Google Vásárlás
- Snapchat
- TikTok
- Wikipédia
- YouTube
- Zalando
VLOSE-k:
- Bing
- Google keresés
Mindazoknak az online közvetítőknek, akik az egységes piacon kínálják szolgáltatásaikat, meg kell felelniük az új szabályoknak, függetlenül attól, hogy az EU területén belül vagy kívül van-e a székhelyük. A mikro- és kisvállalkozásoknak kapacitásaikkal és méretükkel arányos kötelezettségeknek kell majd eleget tenniük, de továbbra is elszámoltathatóan kell működniük. Ezek a cégek egy 12 hónapos átmeneti időszak alatt még akkor is célzott mentességben részesülnek egy sor kötelezettség alól, ha számottevően megnövekednek, és többé már nem minősülnek mikro- és kisvállalkozásnak.
Ezekre a következményekre lehet számítani
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számottevően javítja azokat a mechanizmusokat, amelyek az interneten a jogellenes tartalmak eltávolítására és a felhasználókat megillető alapvető jogok – többek között a szólásszabadság – hatékony védelmére szolgálnak. Emellett megerősíti az online platformok közfelügyeletét, különösen azokét, amelyek látogatottsága az uniós lakosság körében meghaladja a 10 százalékot.
Az intézkedések kitérnek a jogellenes online áruk, szolgáltatások és tartalmak ellen, ideértve azt a mechanizmust is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók megjelöljék a jogellenes tartalmakat, a platformok pedig együttműködjenek a „megbízható bejelentőkkel”.
Új kötelezettségek várhatóak az üzleti felhasználók online piacokon való nyomon követhetőségére vonatkozóan, hogy könnyebb legyen azonosítani az illegális áruk értékesítőit, illetve arra vonatkozóan, hogy az online piacterek észszerű erőfeszítések révén ellenőrizzék véletlenszerűen, hogy az értékesítésre kínált árukat és szolgáltatásokat illegális termékként azonosította-e bármelyik hivatalos adatbázis.
Hatékony biztosítékokat kapnak a felhasználók, például, hogy adott esetben vitathassák a platformok tartalommoderálási döntéseit.
Tiltott lesz bizonyos hirdetési típusok tartalma (ha gyermekeknek szólnak, vagy ha különleges kategóriákba tartozó – például etnikai hovatartozásra, politikai nézetekre vagy szexuális irányultságra vonatkozó – személyes adatokat használnak fel);
Várhatóak az online platformok működésének átláthatóságát biztosító intézkedések, melyek számos egyéb terület mellett az ajánlórendszerek algoritmusainak átláthatóságát is javítják.
A jogszabály alá eső platformoknak és programoknak a rendszereikkel való visszaélés megelőzése érdekében kockázatalapú intézkedéseket kell hozniuk, és gondoskodniuk kell kockázatkezelési eljárásaik független ellenőrzéséről.
Hozzáférést kell biztosítani a kutatóknak a legnagyobb platformok és a legnépszerűbb keresőprogramok fő adataihoz, hogy tanulmányozhassák, hogyan alakulnak ki a kiberkockázatok.
Az online tér összetettségének megfelelő felügyeleti struktúra jön létre, ahol az elsődleges szerepet a tagállamok töltik majd be a digitális szolgáltatások új európai testületének támogatásával, míg az óriásplatformok esetében a Bizottság gondoskodik a felügyeletről és a végrehajtásról.
Következő lépcsőfokok
Miután 2023. április 25-én megszülettek a minősítésről szóló első határozatok 4 hónap áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az érintettek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeket, például elvégezzék az első éves kockázatértékelést.
Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük a felhatalmazással rendelkező digitális szolgáltatási koordinátoraikat. Ez a dátum a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet általános alkalmazásának kezdőnapja, vagyis az a nap, amelytől kezdve a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet teljes mértékben alkalmazni kell majd a hatálya alá tartozó összes szervezetre.
