Képek: Wikimedia Commons
Világszerte pusztulnak a korallzátonyok, előrejelzések szerint a következő húsz évben kilencven százalékuk eltűnik. A biodiverzitás csökkenése komoly fenyegetés a tengerparti közösségek számára.
A korallok különleges lények, ülő állatok, egyhelyben tartózkodnak, amiért sokan növénynek hiszik őket. Kalcium-karbonát kibocsátásuk segít a távolról robotikus exoskeletenokra emlékeztető, egyedi fizikai szerkezetüket adó, merev külső váz kialakításában. Szimbiózisban élnek a szöveteikben lévő fotoszintetikus algákkal, amelyek integráns részei az összességében inkább növényi, mint állati biomasszának.
Miért fehérednek a korallok?
Az utóbbi évtizedekben az emelkedő vízhőmérséklet miatt felgyorsult a korallok kifehéredése. A jelenség következményeként eltűnnek a bennük élő és élénk színüket adó algák. A kilökődés miatt a korallok fehérré válnak. Nem halnak meg azonnal, helyette lassan pusztulnak. Ha a vízfeltételek javulnak, célzott „helyreállító” munkával elvileg rendbe jöhetnek.
A számukra a fotoszintézis révén táplálékot biztosító szimbiotikus algáik nélkül viszont könnyebben megbetegedhetnek, és ha a környezeti feltételek nem javulnak, ha az emberi beavatkozás nem jár sikerrel, elpusztulhatnak.
A korallfehéredés Ausztráliában évek óta súlyos probléma, de a Közép-Keleten, az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Abu Dhabiban is az. A folyamat 2008-ig vezethető vissza, akkor észlelték, hogy a drasztikusan megnövekedett hajóforgalom és a vízhőmérséklet emelkedése, valamint a parti építkezések és az ipari tevékenység miatt az algavirágzás és a mindenhonnan érkező algák mennyisége olyan méretet öltött, hogy elkezdték pusztítani a korallokat. A fehéredés 2017-re érte el a csúcsot, amikor a korallok hetvenhárom százaléka elpusztult.
3D-nyomtatással mentik a különleges vízi világot
Abu Dhabi arab-tengeri része a régió korallban gazdag területeinek egyike. Az emírség csúcstechnológiákkal igyekszik visszafordítani a fehéredési folyamatot. A Környezeti Ügynökség a helyi befektető ADQ vállalattal és a hongkongi Archireef csoporttal közösen dolgozik a korallok helyreállításán.
Az Archireef terrakotta csempéket nyomtat, amelyeket víz alá, koralldarabokhoz telepít, hogy segítsék a növekedést, az állatok „megfiatalítását.” A „Zátonycsempék” nem mérgező, az optimális pH-szint vízben történő megőrzését garantáló, terrakotta anyagból készülnek. A cég szerint technikájukkal kilencvenöt százalékos a siker.
Sajnos komoly tapasztalattal rendelkeznek, mert a Hongkong környéki korallokat is pusztulás fenyeget. Szaporodáshoz, a koralloknak szilárd anyagra van szükségük, túlélésük szorosan kötődik a tengerfenék állapotához.
A csempék elhelyezésével elkezdődik az intenzív regenerációs folyamat. Az elsők leülepednek, aztán az egész szerkezet fokozatosan zátonnyá alakul. A folyamat lassú, látható eredményhez öt-tíz év kell, de nehéz megvalósítani a hosszútávú túlélést és növekedést. A helyreállítóknak azért sincs egyszerű dolguk, mert korlátozott számú korall-genotípust használnak, és ha eredményesek is, csökken a genetikai sokszínűség.
