Japántól Baliig, a rizstermesztés Kelet-Ázsia hagyományosan egyik legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége. A vele járó munka viszont nagyon fárasztó, ráadásul a fejlett országokban, mint Japán, a demográfiai trendek, a lakosság elöregedése miatt is, egyre kevesebben dolgoznak a földeken, teraszokon. Nő az elhagyott, üresen álló gazdaságok száma, a gazdák idősebbek, a fiatalabb korosztályt pedig nem vonzzák ezek a munkák.
A mezőgazdaság gyorsan automatizálódik, robotok és ember nélküli járművek, szenzorok és okos applikációk ma már megszokott eszközök a szektorban, és az egyre dinamikusabb átállás az olyan több évezredes tevékenységeket sem kerüli el, mint a rizstermesztés.
Elfogyott az emberi munkaerő
A déli Nobeoka város polgármesteri hivatala a munkaerőhiány miatt úgy döntött, hogy a magvetéstől a betakarításig, a környező rizsföldeken automatizálja a háttörő manuális munkát. Az ambiciózus programot drónok és robotok hajtják végre. A város együttműködési szerződést írt alá a kiotói Tmsuk robotgyártóval, ők szállítják a technológiát. A magokat drón veti el, a többi tevékenységet robotizált eszközök végzik.
Áprilisban tesztelték is, ezer négyzetméteres területen joystickkel vezérelt drón vetette el a speciálisan előkészített, a géptől a talajig tartó utat megkönnyítendő, vasporral beszórt magokat. Az egész tíz percig tartott. Mintha egy pillanat lett volna csak – mondta utána Yoji Yomiyama, a város polgármestere, majd kiemelte a gazdák válláról a terheket levevő technológia forradalmi jellegét, a benne rejlő lehetőségeket.
Yoichi Takamoto, a Tmsuk igazgatója régóta foglalkozik mezőgazdasági folyamatok automatizálásával, és gazdaként is vannak szomorú tapasztalatai: az örökölt földeket ott kellett hagynia, mert megművelésükre nem talált munkaerőt. Esete nem egyedi; így kétszeresen is érintett a japán mezőgazdaság automatizálásában.
Távirányított rizstermesztés
A rizsföldeken a magvetés, a palánta gondozása manuális tevékenység volt eddig. A Tmsuk légi „magpermetező” módszert alkalmaz, amellyel elkerülik a palántaágyak kialakításának folyamatát. A módszer az Egyesült Államokban szintén elterjedt, a megvetést ott is gyakran végzik drónok vagy kisebb mezőgazdasági repülőgépek.
A város három rizsföldet, összesen háromezer négyzetméter területet biztosított a kísérletnek. A Tmsuk többféle robotot fejleszt és tesztel a következő három esztendőben (addig tart a program), és az önkormányzat utána dönt (valószínűleg) az átállás mellett.
Még májusban tizenöt kacsaszerű robotot alkalmaznak, vizet locsolnak a rizsföldre, hogy megakadályozzák a gyomnövények elterjedését. A trágyázást drónról végzik, a betakarítás a robotkacsa utódának lesz a feladata.
A kísérlet másik célja működő üzleti modell kidolgozása: részmunkaidős gazdák gondozzák földjeiket, miközben otthon vagy munkahelyükön dolgoznak. A robotokat, drónokat asztali számítógépről, okostelefonról távirányítják.
