(Kiemelt kép: Freepik)
Első ránézésre a kisgyerekek homokozó harcához hasonlítható, hogy Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat az összesített számítástechnikai teljesítményben. Ráadásul úgy, hogy épp most gyengül a gazdasági növekedése. Hozzá kell tenni persze, hogy nem csak önös erőfitogtatásról van szó, a EFLOPS növelése fontos a MI alkalmazásokhoz.
Kína most bejelentett célja, hogy 2025-ig több mint 50 százalékkal növeli az ország összesített számítási teljesítményét, így elérve 300 EFLOPS-ot. A statisztikai adatok szerint a távol-keleti ország teljesítménye idén elérte a 197 EFLOPS-ot, így közel 10 százalékkal nőtt a tavalyi 180-as értékről. Ezzel egyébként az ország a második ezen a területen az Egyesült Államok mögött.
A kínai vezetés szemérmesen nem keverte bele a döntésbe, hogy a reálgazdasága éppen gyengélkedik és a kiút sem igen látszik, így arccal a digitalizáció felgyorsítása felé fordul, ami egyfajta előre menekülés lehet a világgazdasági versenyben. Az új cél elérése tehát azért fontos, mert Peking egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szuperszámítógépekre és a mesterséges intelligencia használatára. Utóbbi pedig nagyon erőforrás igényes. Az MI ugyanis nagy mennyiségű számítást igényel, ebből kifolyólag az országnak muszáj a számítási teljesítményét bővítenie. A most felvázolt szerint Kína további adatközpontokat kíván kiépíteni országszerte, hogy megkönnyítse a vállalkozások számítási teljesítményhez való hozzáférését. Peking elsősorban az ország nyugati részén lévő, nagy méretű, de kevésbé népes tartományainak adta ki a feladatot.
Hálózati kapacitások javítása
Egy másik fontos intézkedés a hálózati kapacitások és azok sebességének javítása. A terv szerint a kritikus számítástechnikai létesítmények közötti átviteli sebesség nem növekedhet 5 milliszekundumnál nagyobb késleltetés fölé. Ez már közelíti a valós időben történő adatkommunikációt, bár az IT szakemberek szerint még ezen is jócskán lehetne javítani.
A kínai lépések egybevágnak a nyugati technológiai óriások fejlesztéseivel. A Google a múlt hónapban arról írt, hogy a generatív mesterséges intelligenciához több tucatnyi EFLOP szuperszámítógépre lesz szükség a jövőben. Az köztudott, hogy egyre több ilyen egység létül, itthon is van belőle, a debreceni például egy komplett uszoda fűtését is ellátja, a termelt hővel. Az EU más országai is kiemelt területként kezelik a szuperszámítógépek fejlesztését és rendszerbe állítását, ma elsősorban az egyetemek használják kutatás-fejlesztés célokra, de a későbbiekben ezek a gépek alkalmasak lesznek a civil felhasználásra is, úgy mint például a MI amit nem csak egy holisztikus robotként, hanem valós eszközként kell elképzelni, akár alkalmazási formában a hardvereken.
A kínai terv felvázolása egyebek mellett egy komoly fricska is az Egyesült Államoknak, hiszen Washington korlátozta a legfejlettebb mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható chipek kínai exportját – Peking viszont az ezek gyártásához szükséges alapanyagoakat tartja vissza. Magyarán az amerikaiak a technológiától igyekeznek elzárni Kínát, az viszont az eszközök termelésének termeléskontrollját nem akarja kiengedni a markából. Peking igyekszik minél önellátóbb lenni, és minden téren felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, hogy a digitalizációs átállást képes legyen nagy méretben lebonyolítani.
