(Nyitókép: Klaus-Dietmar Gabbert, dpa)
A 3 évvel ezelőtti globális chip-hiány legfőbb károsultja a német autóipar volt. Semmi meglepő nincs hát abban, hogy a német szövetségi kormány és az Intel megállapodása alapján az amerikai cég több mint 30 milliárd eurós beruházással félvezetőgyártó üzemet épít Magdeburgban, Szász-Anhalt tartomány fővárosában (Drezdától észak-nyugatra, mintegy 200+ kilométerre), miközben az ohioi „glóbusz legnagyobb” chipgyár építését is elkezdték, potom 20 milliárd dollár befektetésből.
A német megállapodást Olaf Scholz kancellár és Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatójának jelenlétében írta alá Jörg Kukies államtitkár és Keyvan Esfarjani, az Intel igazgatósági tagja. Az új üzem révén Németország a csúcstechnológia területén felzárkózik a világ élvonalához – emelte ki Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az Intel a német gazdaság történetének legnagyobb külföldi közvetlentőke-befektetését hajtja végre.
NDK-ból Szilícium-csomópont
Az európai országok sietve igyekeznek bevonzani a félvezető- és számítógépchip-gyártókat – kínai, tajvani, dél-koreai és japán gyártók felelősek a termelés oroszlánrészéért világszerte –, hogy jobban megvédjék ellátási láncukat. A részben a COVID-19 világjárvány hatásai miatt kialakult nagy kereslet és chiphiány segített a probléma élesebb fókuszában. Bizonyos mértékig így tett Oroszország Ukrajna elleni inváziója is, ami azt mutatja, milyen sebességgel kell szélsőséges körülmények között félrevonulnia egy korábbi partnergazdaságnak.
Robert Habeck kancellárhelyettes és gazdasági miniszter a megállapodást „fontos hozzájárulásnak nevezte az európai szuverenitás növekedéséhez”.
A tervekhez továbbra is zöld utat kell kapnia az Európai Uniótól, de a berlini kormány optimista ezen a téren. Ez része annak a szélesebb törekvésnek, hogy több chip- és félvezető-gyártási kapacitást hozzanak létre az EU-ban. A kelet-németországi Drezdában például az amerikai Infineon cég létesítményeinek bővítését és további 1000 munkahely létrehozását tervezi. A lengyelországi Wroclawban az Intel chipgyár felépítését tervezi, amely mikroprocesszorokat szerel majd össze és tesztel. Az amerikai Wolfspeed pedig modern chipgyár építését tervezi a nyugat-német Saar-vidék államban.
30 milliárd euró 3000 közvetlen, 10 ezer beszállítói munkahely
Az Intel az eredeti elképzelés szerint 17 milliárd euróból építette volna fel első németországi üzemét, és 6,8 milliárd eurós állami támogatást kapott volna a beruházáshoz. A véglegesített megállapodás – amelyhez uniós versenyhatósági jóváhagyás is szükséges – jóval nagyobb, 9,9 milliárd eurós állami támogatásról szól, de a beruházás is nagyobb. A létesítmények – várhatólag – 2027-re válnak elérhetővé.
A tervek szerint a 450 hektáros területet elfoglaló üzem két egységből áll majd, mindkettőben szilícium ostyákat (wafer) munkálnak meg. Az építkezés várhatóan 5 évig tart. Az üzem közvetlenül háromezer embernek ad majd munkát, a beszállítókat és egyéb partnereket együttvéve pedig több tízezer munkahelyet teremt.
Pat Gelsinger a napokban a volt NDK területén fekvő Szász-Anhalt tartományt is kiszolgáló Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy az európai befektetések a globális tevékenységük átalakítását, az ellátási hálózat “kiegyensúlyozását” szolgálják, és az a céljuk, hogy az európai piacra kerülő termékeik egyre nagyobb része készüljön helyben.
Jelezte, hogy az Egyesült Államokban is nagyszabású fejlesztésbe kezdtek, és törekvéseiknek geopolitikai vonatkozásai is vannak. Mint mondta, míg az utóbbi 50 évben a kőolajlelőhelyek földrajzi elhelyezkedése határozta meg a geopolitikai folyamatokat, a következő 5 évtizedben a technológiai ellátási láncok elhelyezkedése válik fontosabbá.
„A magdeburgi szilícium-csomópont megépítése az Intel növekedési stratégiájának kritikus része. A lengyelországi wroclawi befektetésünk múlt heti bejelentésével és a már nagyszabású írországi telephelyeinkkel együtt ez egy kapacitásfolyosót hoz létre a lapkákból. olyan csomagolt termékek elkészítése, amelyek páratlanok, és jelentős lépés egy kiegyensúlyozott és rugalmas európai ellátási lánc felé” – mondta Gelsinger.
