(Kiemelt fotó: Unsplash)
A koronavírus-járvány azonban új lehetőséget jelentett számukra, mivel felerősítette a digitális szolgáltatások szerepét az emberek mindennapi életében, miközben arra késztette a kormányokat, hogy lazítsanak a meglévő adatvédelmi szabályokon is. Így már a technológiai cégek nagyobb szerepet tudtak vállalni a szolgáltatásnyújtás segítésében és az egészségügyi digitális transzformáció kivitelezésében is. Az EU lebontotta a tagállamok közötti adatsilókat, lehetővé téve a határokon átnyúló digitális receptek felírását és az egészségügyi nyilvántartások megosztását is. A kiskereskedelem, a szórakoztatás, a vendéglátás, a közlekedés, a szerencsejátékok és a zene világát felforgató technológiai óriáscégek most az egészségügyi ágazatba való betörés érdekében használják ki egyedi erősségeiket. De kiaknázzák méretüket is, hogy a hatalmas adathalmazokból értékes információkat nyerjenek ki, és így tovább javíthassák vagy bővíthessék termékeiket és szolgáltatásaikat is.
Egyre nagyobb lett az étvágy
Tavaly nyáron jelentette be az Amazon, hogy meg akarja vásárolni a One Medical-t, ami egy alapellátási klinikákból álló hálózat az Egyesült Államokban, ez az akvizíció a PillPack online gyógyszertári csoport korábbi felvásárlását követheti, hiszen tudatosan próbálnak már az egészségügyi piacon megkapaszkodni. További példák is vannak természetesen: az Apple a Watch-ot a szív- és érrendszeri egészség figyelésére és javítására is használja már mint köztudott, de a Microsoft a kórházaknak és gyógyszeripari vállalatoknak is értékesíti felhőszolgáltatásait, a Meta pedig olyan szoftvert kínál, mely segíti az ápolókat és orvosokat az egészségügyi szűrések kezelésében. Az 5 nagy technológiai óriáscég egyre látványosabb tevékenységét nem lehet már letagadni az egészségügyi ágazatban, és megállapíthatjuk, hogy a technológiai cégek a „digitális kolonizációnak” is nevezett négylépcsős folyamaton keresztül próbálnak ma már nyíltan az egészségügy új urai lenni.
Totális letámadás
Az első, csalinak tűnő lépés mindig az adatinfrastruktúra-szolgáltatások nyújtása szokott lenni az alapellátási szolgáltatóknál, akik ezért hozzáférést adnak az adataikhoz cserébe. Ezek a kórházak jellemzően nem rendelkeznek kortárs digitális adatkezelési képességekkel, és a saját költségeik csökkentése és a szolgáltatásaik javítása érdekében a techcégeknek kínálják fel a meglévő szolgáltatásaikat. A második fázisban az ICT cégek ezeket a kapcsolatokat kihasználva közvetett hozzáférést szereznek a kórházakban már összegyűjtött egészségügyi adatokhoz, azzal az ürüggyel, hogy javítsanak a hagyományos analóg és szűk keresztmetszeten és digitális transzformációt hajtsanak végre. Ez különösen igaz az olyan országokban, mint például az Egyesült Államok, ahol az egészségügyi szolgáltatások erősen privatizáltak, ami zárt adatsilókat hozott így létre a különböző intézményekben. A technológiai cégek megváltóként így összekötő szerepet is játszanak, azzal az ígérettel operálnak, hogy univerzális adatbázist hoznak majd létre a legtöbb esetben.
Harmadik lépésként az egészségügyi adatok digitalizációja után már lehetővé válik számukra, hogy kiváló és adatvezérelt megoldásaikkal elérhetővé tegyék ezeket a szolgáltató szervezeteknek, ami látványosan csökkenti a költségeiket és természetesen életeket is menthet. A Google londoni székhelyű DeepMind mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalata például az Egyesült Királyságban hat nemzeti egészségügyi szolgálattal (NHS) kötött megállapodást az orvosi adatok feldolgozására. Ezeket az információkat használta fel a Streams nevű alkalmazása kifejlesztéséhez, mely figyelmezteti az orvosokat, ha a betegeket pl. akut vesekárosodás veszélye fenyegeti (meg kell jegyezni az ő védelmükben azt is, hogy jogi lépéseket is tettek, kihangsúlyozva az átláthatóságot és a betegek beleegyezésének fontosságát is kérik hozzá). Ma ez a piac lett az, ahol a győztes mindent visz, mivel a szolgáltatás értékét növeli a platform által felhalmozott adatmennyiség (hasonló a helyzet a Netflix-el, aki a jobb és perszonalizált ajánlásai révén ér el jelentős sikereket a piacon). A techcégek ezeket a közvetett adatokat saját forrásaikkal, felhasználói bázisukkal és értékesítési csatornáikkal fogják gazdagítani és kiegészíteni, így új termékeket és szolgáltatásokat tudnak már tervezni és forgalmazni, vagyis ezekkel majd versenybe tudnak szállni a korábbi ügyfeleikkel is. Ebben segítségükre van az is, hogy eleve a több csatornán keresztül adatokat rögzítő cégek azonnal előnyben lesznek azokkal szemben, melyek egy adott hardvertől vagy szoftver megoldástól függnek. A hatalmas felhasználói bázis és a pénzügyi források is segíthetnek a techóriás platformoknak az olyan költséges szabályozási követelményekkel való megbirkózásban, mint a GDPR, vagy az Egyesült Királyság és az EU adatvédelmi szabályai.
Digitális gyarmatosítás
A termékek és szolgáltatások létrehozása a digitális gyarmatosítás negyedik fázisa. Jó példa erre a Verily, a Google anyavállalatának, az Alphabetnek az egyik vállalkozása, mely az egészségügyi adatok hasznosítására összpontosít a betegségek előrejelzését és megelőzését szolgáló prevenció érdekében. A vállalat a meglévő felhő- és mesterséges intelligencia-képességeire alapozva olyan viselhető, nem invazív eszközöket fejlesztett ki, melyekkel nyomon követhető a vércukorszint (ezzel is alátámasztva, hogy a techóriás platformok az egészségügyi ágazatban egyre inkább az fejlődés középpontjába kerülnek). Nem róható fel számukra, hogy nem mindig teremtenek új értékeket, de nyilvánvaló hogy elsődlegesen profitot akarnak termelni ezen termékek és szolgáltatások értékesítéséből. Sőt a kereskedelmi partnerségeik révén az adatok és elemzések bérbeadásáért is felszámítanak nyilván díjakat. Bár ez két különálló üzleti tevékenység, mégis kiegészítik egymást: ahogy a cégek hozzáférnek az adatokhoz, egyedülálló versenyelőnyre tesznek szert, és egyre erősebbé válnak az egészségügyben is.
Mindent azért nem vállalnak át az egészségügyből
A nagy technológiai cégek valószínűleg nem fognak elsődleges szolgáltatásokat kínálni soha, mivel ezek általában veszteségesek. De azáltal, hogy a hagyományos szolgáltatókat árucikké teszik, véglegesen meg fogják változtatni a hatalmi dinamikát az egészségügyben. Ők fogják ellenőrizni a kritikus adatokat, az egészségügyi szolgáltatók pedig csupán kiegészítő szolgáltatásokat fognak (és tudnak már) csak nyújtani a jövőben, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Microsoft kifinomult szoftvercsomagjai az Intel egyre erősebb chipjeire támaszkodnak ma már. Azáltal, hogy a techcégek nem vesznek részt közvetlenül az alapellátásban, mégis kulcsszereplővé válnak, miközben elkerülhetik így a hagyományos szabályozásokat is. És nem nehéz elképzelni, hogy a digitális gyarmatosítás egy olyan játék, melyet a techóriások más, erősen szabályozott ágazatokban, például a jogi, pénzügyi és energetikai szolgáltatásokban is alkalmazhatnak majd. Ily módon a digitális szolgáltatások „egyablakos” szolgáltatójává fejlődhetnek, hasonlóan a kínai Alibaba és Tencent vállalatokhoz, melyek a fizetéstől kezdve a vásárláson át a játékig mindent kínálnak már a mobileszközökön.
