A Nemzetközi Labdarúgószövetség, a FIFA és mindenható elnöke, a svájci Gianni Infantino nyílt vitát akar folytatni a futballvilág egyik legfontosabb, a tiszta versenyt egyre inkább akadályozó problémájáról. A szervezet a klubok közötti tárgyalások helyett ugyanis algoritmusokra bízná az átigazolási díjak megállapítását. Változatos kritériumokat figyelembe véve, gépek döntenék el a szerződésben lévő játékosok piaci értékét.
Jön az algoritmus és minden átlátható lesz?
A FIFA éves konferenciáján, február elején, Tokióban hangzott el az elnök meghökkentő, de nem illogikus javaslata. Az ötlet egyébként sem új: évekkel korábban felmerült már a reform gondolata, meg az is, hogy kezdeni kellene valamit az elszabadult árakkal. A globális átigazolási piac mostani éves értéke több mint tízmilliárd dollár, ami egyre tarthatatlanabb, és egyre kevésbé fér bele a fair play-be.
A piac szignifikáns mértékben torzul, lassan csak a középkeleti dollármilliárdokkal megtámogatott klubok versenyképesek, és rajtuk kívül senkinek sem érdeke, hogy sokáig fennálljon ez a helyzet. Más kérdés, hogy a közismerten remek középkeleti kapcsolatokkal rendelkező FIFA-vezér talán nem a legalkalmasabb személy a legnépszerűbb sportág tisztaságát visszaállító reformok melletti érvelésre.
Infantino futballjogászoknak elmondta, hogy soha nem volt annyira fontos megvitatni ezt a témát, mint most. Algoritmusokkal közelebb kerülnénk a valódi árakhoz, növelnénk a rendszer átláthatóságát, segítenénk az érintett szereplőket, a sportba befektető személyeket, szervezeteket – érvelt.
De mit szólnak a klubok?
Nem világos, hogy a FIFA által támogatott megoldásra, miként reagálnának a klubok, elfogadnák-e azt. Most addig pumpálják fel az árakat, ameddig bírják, a gépi döntés viszont nyilván korlátozná ezirányú tevékenységüket, lehetőségeiket. Elvileg legalábbis.
Kérdés az is, mennyire van összhangban az algoritmikus árszabás a sportágat domináló Európai Unió versenytörvényeivel.
Az EU néhány hete pont elkaszálta a FIFA és az UEFA a Real Madrid elnöke által kitalált, de a nagy rivális FC Barcelona által is teljes mellbedobással támogatott Szuper Ligát ellehetetlenítő döntését. A két szervezet mindent bevetett pozíciói védelmében: megfélemlítés, zsarolás, tiltás, de akaratukat még így is csak részben tudták érvényesíteni. Könnyen elképzelhető, hogy ezúttal sem lenne másként.
A FIFA árszabályozási algoritmusának ötlete 2017-ben merült fel először, amikor a klubok, a bajnokságok és a játékos szakszervezetek delegáltjaiból álló átigazolási munkacsoportot alapítottak. A javaslattal aztán elhallgattak , és érdemileg csak most jött megint elő vele a FIFA-elnök.
PSG kontra nagyvilág
2017 nyarán történt ugyanis, hogy a katari tulajdonban lévő és az UEFA vezetőségével nagyon szoros kapcsolatokat ápoló Paris Saint-Germain (PSG) kifizette a szerződésben megállapított 222 millió euró kivásárlási árat az FC Barcelonának a brazil Neymarért. A Barcelonának nem volt beleszólása, minden a labdarúgón múlott, aki nem bírt ellenállni a csábításnak. A PSG máig megdönthetetlen átigazolási világcsúcsot állított fel.
Szintén 2017 nyarán, néhány héttel Neymar után, a szupergazdag, de a Bajnokok Ligájában szinte mindig vergődő párizsi klub az akkori francia bajnok Monacotól 180 millió euróért leszerződtette Kylian Mbappé-t. Az ügylet ugyan szabálytalan lett volna, mert két ekkora kifizetés együtt megsértette volna a verseny- és egyéb törvényeket, papírmunkával viszont sikerült úgy megtrükközniük, hogy mégis átmenjenek. Azóta megközelítőleg sem adtak ki ekkora összegeket labdarúgókért.
A sors iróniája, hogy Neymar tavaly nyáron jóval kevesebb összegért a Szaúdi Ligába szerződött, a szerződését kitöltő Mbappé pedig szabad ügynökként ingyen távozhat idén nyáron.
Végére maradt a csattanó
A FIFA évente dollármilliókat fizet a svájci Neuchatel Egyetem az algoritmuson 2010 óta dolgozó futballkutatási csoportjának. A Sporttanulmányok Nemzetközi Központja (CIES) – tehát az algoritmus – szerint Jude Bellingham, Vinícius Junior (mindkettő Real Madrid) és Erling Haaland (Manchester City) jelenlegi értéke minimum 250 millió euró.
Az értékbecslésnél fontos szempont, hogy a játékosok szerződése még legalább három évig a klubjukhoz kösse őket. A szerződés hossza mellett életkorukat, nemzetközi eredményeiket, klubjuk világgazdasági pozícióját szintén figyelembe veszi a rendszer. A futballipar hivatalos honlapján, a Transfermarketen alacsonyabb árak szerepelnek. Bellingham, Haaland és Mbappé piaci értékét 180 millió euróra becsülik.
Lehet, hogy az eladó klubok jobban járnak, ha mégis elfogadják az algoritmust?
Persze annak is kicsi a valószínűsége, hogy a Real Madrid vagy a Manchester City meg akar szabadulni legfénylőbb csillagától. Mbappé esete más, az ő 180 milliós értékéből már csak az új klubja tud profitálni, a jelenlegi nem, hacsak nem hosszabbít végül szerződést a PSG-vel.
(Képek: Wikimedia Commons, DeviantArt)
