(kiemelt fotó: EnvatoElements)
A hazai GDP 7 százalékát adó, közel negyedmillió embert foglalkoztató IKT-szektorról készített átfogó kutatást a múlt év végén a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága, amelyből kiderült, hogy az ágazat és közvetve a hazai nemzetgazdaság versenyképességi potenciáljának további erősödését is nagyban hátráltatja az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások szerint a szektort érintő, egyre növekvő mennyiségi, minőségi és strukturális informatikus munkaerőhiány, a működési költségek növekedése, illetve az üzleti szemlélet és a vállalkozói kedv hiánya.
A kutatás során a válaszadók körében magas volt (40 százalék feletti) az elmúlt három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységet folytató vállalkozások aránya. A megkérdezett cégek közül 10-ből 9 hajtott végre valamilyen fejlesztést az elmúlt három évben, legnagyobb arányban az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezések, eszközök, szolgáltatások beszerzésére fordítottak fejlesztési forrást.
A felmérésből kiderült az is, hogy az elmúlt három évben válságállónak bizonyultak a hazai IKT-szektor szereplői, a válaszadók 62 százalékának nőtt összességében az árbevétele, ezen belül 30 százaléknak pedig mindhárom évben. Azoknál a társaságoknál, ahol nem bővült a forgalom főként a megnövekedett működési költségeket (pl. emelkedő energiaárak, árfolyamváltozásból fakadó kedvezőtlen hatások stb.) okolták (53 százalék), de a megkérdezettek több mint harmada szerint ebben a változékony hazai szabályozási környezet és az ellátási láncok akadozása is közrejátszott.
A kutatás egyik elgondolkodtató eredménye, hogy a válaszadó vállalkozások 60 százalékának nem változott a termelékenysége az elmúlt három évben, és csupán 10 százalék szerint nőtt jobban a termelékenységük, mint az árbevételük. Továbbá a cégek 6 százalékának csak leépítések árán sikerült az egy főre jutó termelést javítani.
A fejlődés akadályai
A kutatás készítői rákérdeztek arra is, hogy mit tartanak a további fejlődés előtt álló legnagyobb akadályoknak a hazai IKT-szektor szereplői. A válaszok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a problémák közül továbbra is kiemelkedik az iparágat hosszú ideje sújtó és dinamikáját tekintve egyre növekvő informatikus munkaerőhiány, amely mind mennyiségi, mind minőségi, mind strukturális értelemben rányomja a bélyegét az ágazat (és így a teljes nemzetgazdaság) működésére.
Annak ellenére, hogy a hiányt a vállalkozások és az oktatási rendszer (felsőoktatás és felnőttképzés) számos eszközzel törekszik mérsékelni, az olló a kibocsátás és a valós munkaerőpiaci igények között továbbra sem látszik zárulni, sőt; néhány éven belül egyes prognózisok szerint további több tízezer informatikus hiányozhat a magyar munkaerőpiacról.
A szektor növekedési potenciálja előtt álló akadályokat illetően a vállalkozások felrajzolták a szerintük kívánatosnak gondolt kormányzati beavatkozások irányait is: a siker kulcsaként elsősorban a kiszámítható és stabil szabályozási, valamint adózási környezetet, az adminisztratív terhek jelentős csökkentését, továbbá a megfelelő mennyiségű és minőségű szakembert biztosító oktatási rendszer kialakítását várnák el a kormányzati szakpolitikától.
Nem mondanak le a fejlesztésekről
A kutatás során megkérdezett túlnyomó többsége tervez valamilyen fejlesztést a következő 3–5 évben, mindössze a válaszadók 12,5 százaléka jelezte, hogy nem szerepel ez a tervei között. Az elemzés készítői ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ez magasabb arány, mint az elmúlt három évben passzív vállalkozásoké, ami 9,5 százalék volt.
Azoknál a cégeknél, amelyeknél szerepel a tervekben fejlesztés, beruházás, a legnagyobb arányban (70 százalék felett) az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezések, eszközök, szolgáltatások beszerzését vetítették előre. A digitalizációs célú fejlesztések (ideértve az Ipar 4.0 fejlesztéseket) is 50 százalék feletti arányt értek el. A fentieket követték a munkatársak átképzése/továbbképzése (48,4 százalék), illetve a támogató tevékenységek fejlesztése (45,8 százalék).
A válaszadók a jövőbeli fejlesztések esetében jóval nagyobb arányban terveznek hitelt és/vagy pályázati forrást igénybe venni, mint a múltbeli projektjeik során. A pályázati finanszírozási lehetőségeket illetően valamennyi fejlesztési cél esetében 30 százalék feletti azok aránya, akik szubvenciók bevonását tervezik, közülük is kiugróan sokan (55 százalék) telephely fejlesztésére igényelnének állami támogatást.
