Képek: Flickr, Rawpixel.com, Pexeles
Joe Biden hivatala a mesterséges intelligencia kontrollálására vonatkozó, az ország és lakói védelmét segítő, sürgősségi esetekben reakciókat definiáló irányelveket fogalmazott meg. Sokáig dolgoztak rajtuk; a szabályozási törekvéssel más országokhoz, elsősorban Kínához és az Európai Unióhoz csatlakoznak.
Előzmények
Májusban a Fehér Házban a kormány képviselői a fejlesztések főszereplői, az Alphabet (Google), az Anthropic, a Microsoft és az OpenAI vezetőivel konzultálva, a cégeknek a 2022-es Mesterséges Intelligencia Törvényjavaslattal, valamint a szintén az MI-re vonatkozó, februári Kockázatkezelési Kerettel összehangolt tevékenységet javasoltak.
Júniusban Biden elnök csúcstalálkozón vett részt MI-kutatókkal, majd a témát behatóan tanulmányozó, nyilvános munkacsoport megalakulását jelentette be. Júliusban hét mesterségesintelligencia-fejlesztő céggel (Amazon, Anthropic, Google, Inflection, Meta, Microsoft, OpenAI) állapodtak meg az adminisztratív irányelvek betartásáról, követéséről.
November elsején és másodikán a németek elleni második világháborús, Alan Turing vezette kódfejtésnek otthont adó, legendás angliai Bletchley Parkban az Egyesült Királyság globális csúcstalálkozót rendezett az MI-biztonságról. Az eseményen szabályozók, kutatók, vállalatok képviselői, üzletemberek és lobbisták vettek részt. Addigra Kína már korlátozta az arcfelismerést és a szintetikus médiát, míg az EU MI-törvényjavaslata a különösen kockázatosnak minősülő modellek és alkalmazások korlátozásáról szól.
Az amerikai rendelet
A Fehér Ház a fejlesztőközösségekkel és más érdekeltekkel folytatott hathónapos egyeztetés után publikált mostani rendelete előírja az MI-vel foglalkozó vállalatoknak, intézményeknek, hogy bizonyos modellekről jelentést és teszteket készítsenek, szövetségi ügynökségeket pedig a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabványok kidolgozására utasítja.
A rendelet az érvényben lévő jogot, különösen a hidegháborús korszak védelmi gyártási törvényét interpretálja. Utóbbi a nemzetvédelem hatékony támogatására és a vészhelyzetekre adott reakcióra hatalmazza fel az elnököt, más kérdés, hogy mennyire aktuális ma. Ezek a lépések további törvények, jogszabályok meghozatala nélkül megvalósíthatók.
A mostani rendelet a speciális feladatokra finomhangolható alap- vagy általános rendeltetésű modellekre összpontosít. Öt főbb pontban foglalható össze: biztonság, adatvédelem (privacy), polgári jogok, versenyképesség, globális vezetőszerep.
Biztonság
A fejlesztőknek értesíteniük kell a kormányt, ha 10 a 26-odikon lebegőpontos műveleteket meghaladó költségvetésű modellt gyakoroltatnak. Ezek a modellek nagyjából egybillió paraméternek felelnek meg. Ha biológiai szekvenciákon trenírozzák őket, akkor alacsonyabb a korlát. A küszöbértékek természetesen csak hozzávetőlegesek, az előírások alapján folyamatosan aktualizálni fogják őket.
A fejlesztőknek vízjellel kell ellátniuk a mesterséges intelligencia által generált outputokat és meg kell osztaniuk az úgynevezett vörös csapatok által vezetett biztonsági tesztek eredményeit. Ezek a csaptok általában, de nem feltétlenül külsősökből, például jóindulatú hackerekből állnak. A Fehér Ház és egyes infokom nagyágyúk, mint az Nvidia által szponzorált, augusztusi éves Defcon hacker-gyűlésen, Las Vegasban lehetett bemutatót látni a működésükről. (A gyűlés témája az MI-biztonság volt.)
Adatvédelem
A mostani információbiztonság egyik központi témája érthető módon a személyes vagy magánadatok védelme, a privacy. Az online léttel, a drasztikusan növekvő feldolgozókapacitásokkal, az egyre jobban működő mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal adataink mind nagyobb veszélynek vannak kitéve, így érthető módon a Fehér Ház is kitüntetetten foglalkozik a témakörrel.
A szövetségi kormány a felhasználó magánadatait, személyes szféráját védelmező összes eszközt támogat, és átvizsgálja az MI-fejlesztők „magáninformáció-gyűjteményét.” A rendelet egyben átfogó magánadat-védelmi törvény elfogadására utasítja a kongresszust, mivel a témakörben az elnök hatásköre erősen korlátozott.
Polgári jogok
Szövetségi hivatalnokok, szerződéskötő vállalkozók és ingatlanok bérbeadói nem használhatnak algoritmusokat védett csoportok tagjainak negatív megkülönböztetésére. Ez a tétel azért fontos, mert a gépi tanulással szemben egyre gyakrabban merül fel a tanulóadatok elfogultságának problémája. Ha egy rendszer elfogult adatokon tanul, döntései részrehajlók lehetnek, kisebbségeket (afroamerikaiak, LMBTQ-csoportok stb.) hátrányosan érinthetnek.
Az Igazságügy Minisztérium és különböző kormányzati ügynökségek polgárjogi hivatalainak a feladata meghatározni az MI büntető- és polgári jogi vizsgálatokban történő felhasználásának legjobb gyakorlatait.
Versenyképesség
A jelenlegi MI-versenyt egyértelműen az USA vezeti. A versenyképesség fenntartásához azonban az MI-fejlesztéseket könnyítő, felpörgető intézkedésekkel tovább növelhető. A rendeletben meg is fogalmaztak pár ilyet.
A kutatásokat új Nemzeti MI Kutatási Forrás fogja feldolgozó kapacitással, adatokkal, eszközökkel és szakértelemmel támogatni. Kisvállalatok tulajdonosait a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság lesz hivatott MI-fejlesztések kereskedelmi forgalomba hozásában segíteni. A bevándorlási hatóságok kritikus területeken, például a szoftverfejlesztésben kötelesek enyhíteni a szigorú törvényeken.
Globális vezetőszerep
Az Egyesült Államok kormánya más országokkal és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a biztonsági és kockázatkezelési szabványoklat, valamint tervezetet is alakítanak ki az MI világméretű problémák megoldásában betöltendő szerepéről: hogyan segítsen ezekben a folyamatokban?
Az egyes felhasználásokat és modelleket agresszíven kontrollálni akaró európai és különösen kínai szabályozással összehasonlítva, a Fehér Házé kiegyensúlyozottabb: a nemzetvédelmen, a diszkrimináción és a magánadatok védelmén a hangsúly. A rendelet a szövetségi bürokráciát igyekszik úgy szervezni, hogy megbirkózzon az MI jelentette kihívásokkal, és előkészítse az általános nemzeti szabályozást (már amennyiben ezek az irányelvek nem elegendők).
Az alapmodellekre való összpontosítás viszont aggályokat vet fel. Ezek a modellek ugyanis az alaptechnológiák, alapkutatások körébe tartoznak, és a mainál erősebb szabályozásuk lelassítaná az innovációt. Az ismert kockázatokkal járó alkalmazások erősebb megregulázása sokkal racionálisabb lépés lenne.
