Kína szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt másfél évben stagnált vagy csökkent – derül ki egy új elemzésből. Ezzel Peking életben tartja a reményt, hogy a vártnál jóval korábban érje el Kína a kibocsátás csúcspontját.
Növekvő fogyasztás, csökkenő kibocsátás
A nap- és szélenergia-termelés gyors bővül az ázsiai országban. Az idei harmadik negyedévben 46, illetve 11 százalékos növekedést produkált a két megújuló forrásból származó energia-termelés.
Mindez pedig azt eredményezte, hogy Kína energiaszektorának kibocsátása nem nőtt, noha az áramfogyasztás tovább emelkedett – számolt be a CREA nevű kutatóközpont elemzéséről a The Guardian.
Kína az év első kilenc hónapjában 240 gigawatt új naperőművi kapacitást és 61 gigawatt szélenergiát telepített. Ezzel pedig ez az esztendő újabb rekordot hozhat a megújulók hasznosítása terén.
Tavaly Kína 333 gigawattnyi napenergiát adott hozzá hálózatához – többet, mint a világ összes többi országa együttvéve.
De legalább nem nőtt
A Clean Air and Energy Research Center (CREA) elemzése szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása 2025 harmadik negyedévében megegyezett az egy évvel korábbival. Ennek egyik magyarázata, hogy a közlekedési, cement- és acélipari szektorban csökkentek a kibocsátások.
Az eredmények egybeesnek azzal, hogy a világ vezetői Brazíliában gyűltek össze a COP30 klímacsúcson, amelyet a klímaválság elleni küzdelem sürgető háttere kísér.
Az ENSZ-klímakonferencia vezetői találkozóján sem a kínai, sem az amerikai elnök nem jelent meg személyesen. Küldötteik persze ott voltak a COP30-on.
A múlt héten az ENSZ főtitkára, António Guterres, arra figyelmeztetett, hogy “erkölcsi kudarc és halálos felelőtlenség” lenne, ha a kormányok nem szorítanák le a globális felmelegedés mértékét 1,5 °C-ra.
Lankad a gazdagok lelkesedése
A héten egyébként André Corrêa do Lago, a COP30 brazil elnöke is méltatta Kína zöldtechnológiai előrehaladását.
Kína olyan megoldásokat hoz, amelyek nemcsak neki, hanem az egész világ számára hasznosak – vélekedett a COP30 elnöke.
Do Lago szerint a gazdag országok mintha elveszítették volna lelkesedésüket a klímaválság kezelésében.
A napelemek jelenleg sokkal elérhetőbbek, mint korábban bármikor. Emellett annyira versenyképesek a fosszilis energiával szemben, hogy ma már mindenhol ott vannak.
Ez a klímaváltozás szempontjából nagyon jó hír. Ugyanakkor Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője szerint Kína teljes 2025-ös kibocsátási trendje még mutathat némi növekedést.
Mindez attól függő, mi történik az év utolsó negyedében. Ha azonban a korábbi évek mintája ismétlődik, amikor az áramigény és az ezzel járó kibocsátások a nyári hónapokban voltak a legmagasabbak, akkor az éves kibocsátás valószínűleg csökkenni fog.
Keveset ígér, sokat teljesít
Kína úgynevezett kettős széncélt igyekszik teljesíteni. Ez a két cél a 2030-as kibocsátási csúcs és a 2060-as karbonsemlegesség elérése.
Szeptemberben Peking új klímacélokat hirdetett, amelyek szerint 2035-re a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást a csúcsszinthez képest 7–10 százalékkal csökkentené.
Bár szakértők figyelmeztettek, ezek a célok túl szerények ahhoz, hogy elkerülhető legyen a globális katasztrófa. Messze elmaradnak ugyanis a 30 százalékos csökkentéstől, amely reálisan megvalósítható és szükséges lenne.
Kína azonban híres arról, hogy keveset ígér, de sokat teljesít.
Li Shuo, az Asia Society Policy Institute (amerikai think tank) Kína Klímaközpontjának igazgatója nemrég azt írta: az új kínai célokat inkább kiindulópontként, mint végcélnak kell tekinteni.
Arra készülnek, hogy nem sikerül
Noha Kína valószínűleg a vártnál korábban eléri a kibocsátási csúcsot, a CREA szerint a gazdaság egyes területei még mindig ellenállnak a dekarbonizációs trendnek.
A közlekedési szektorban az olaj iránti kereslet és a kapcsolódó kibocsátás 5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben. Más területeken azonban tíz százalékkal nőtt, mivel megugrott a műanyagok és egyéb vegyi anyagok gyártása.
Kína jelenleg arra készül, hogy nem fogja teljesíteni 2020 és 2025 közötti célját a karbonintenzitás – vagyis az egy GDP-egységre jutó CO₂-kibocsátás – csökkentésében.
Ez azt jelenti, hogy a 2030-as cél, vagyis a 2005-höz képest 65 százalékos visszavágásához a következő években meredekebb csökkentésekre lesz szükség.
Most lényegében minden a 15. ötéves terv végrehajtásán múlik. Ez határozza meg Kína kormányzati prioritásait és politikáit a 2026–2030 közötti időszakra.
(Kép: Unsplash/Chris LeBoutillier)
