Legalábbis ezt állítja a Canalys a The Register beszámolója szerint. A technológiai elemző cég az Amazon leányvállalatát, az Amazon Web Services-t emelte ki “fő bűnösként”, de a helyzet a Microsoftnál és a Google-nál sem sokkal jobb.
A Canalys vezető ESG-elemzője, Elsa Nightingale a cég tavalyi, Berlinben megtartott fórumán kerek perec kijelentette: „tudjuk, hogy a kibocsátások az elmúlt néhány évben az egekbe szöktek.” A Google és a Microsoft két eklatáns példa, de nem ők az egyetlenek. “Kibocsátásuk annak ellenére is az egekbe szökött, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek az emisszió csökkentéséért” – fogalmazott a Canalys elemzője.
Nyilván nem annyi az annyi
Az talán nem okozna széles körben meglepetést, hogy az adatközpontok kibocsátása valószínűleg sokkal magasabb a jelenleg becsültnél. Nightingale azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nyilvánosságra hozott adatoknál több mint hétszer magasabb lehet a valós adat.
Ez az olyan nagy szolgáltatók, mint az AWS, a Google és a Microsoft kibocsátási elszámolási gyakorlatának köszönhető. Például annak, hogy számításaikban a megújulóenergia-tanúsítványokat használnak a kibocsátások ellentételezésére.
Nightingale szerint az is probléma, az Amazon nem szolgáltat AWS-specifikus, helyhez kötött adatokat. Vagyis nem tudjuk pontosan, hogy valójában mekkora az AWS lábnyoma.
Az Amazon úgy döntött, hogy fenntarthatósági jelentéseiben nem különíti el az AWS környezeti statisztikáira, például az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat a vállalat többi részétől. Ezzel szinte lehetetlen megállapítani, hogy a kibocsátási adatok növekednek-e.
Sok más nagyvállalathoz hasonlóan az Amazon is minden évben közreadja fenntarthatósági jelentését. Azonban a Google-től, vagy a Microsofttól eltérően az Amazon jelentései azt mutatják, hogy 2021 óta összességében csökken a cég kibocsátása. Dacára annak, hogy folyamatosan növekszik a felhőszegmens, bővülnek az adatközpontok. Hogy az energiaigényes GPU-kkal telezsúfolt, nagyteljesítményű szerverek által hajtott MI-szolgáltatások energiaigényéről ne is beszéljünk.
Hogy ez mennyire valószínű, arra a The Register cikke két adatot idéz. A Microsoft kibocsátása 2020 óta mintegy 30 százalékkal, a Google-é pedig – 2019 óta – 48 százalékkal nőtt.
A Microsoftnál a kibocsátás növekedéséért nagyrészt a felhőszolgáltatások iránti növekvő kereslet miatt üzembe helyezett új adatközpontok felelősek.
A Google-nél főleg az adatszolgáltató létesítmények energiafogyasztása ugrott meg. Az MI-alapú lekérdezések a becslések szerint tízszer annyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos keresések.
Az Amazon 75 milliárd dollár körüli tavalyi tőkeköltségeinek nagyobb részét a felhőinfrastruktúrába fektette. A legmeredekebben a generatív MI iránti kereslet nőtt, és ez idén még tovább bővül majd.
Persze abban elemzők is egyetértenek, hogy nem az Amazon az egyedüli, amely nem közli pontosan kibocsátását. Sem a Microsoft, sem a Google nem tűnteti fel külön adatközpontjai kibocsátását.
Az ügyfelek valós képet akarnak
Ben Caddy, a Canalys elemzője szerint a Google és a Microsoft éves fenntarthatósági jelentéseiben is a vállalatok egészére vonatkozó adatok szerepelnek.
Az elemzőcég hangsúlyozta: az EU-ban már hatályban van a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD). Ennél fogva a vevők és a viszonteladók egyaránt részletesebb szén-dioxid-kibocsátási jelentést várnak el a beszállítóktól és az eladóktól mindhárom területre vonatkozóan.
Ez az átláthatósági elvárás egyre fontosabb a szállítói kiválasztási folyamatokban. Az ügyfeleknek konkrét számokat kérnek szállítóiktól a felhőhasználat környezetterheléséről.
A The Register megkeresésére egyik nagy felhőszolgáltató sem kívánta kommentálni, hogy miért nem közli kibocsátási adatait a többi tevékenységétől elkülönítve is.
(Kép: Dall-e)