Ugrásszerűen nőtt meg az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és a Meta kibocsátása 2020 és 2023 között. Mindez elsősorban az adatközpontok megnövekedett energiaigényének köszönhető – közölte az ITU.
Brutális növekedés már az MI-boom előtt
A nagy tech-cégek közvetett szén-dioxid-kibocsátása 2020 és 2023 között átlagosan 150 százalékkal emelkedhetett – állítja jelentésében az ENSZ. A növekedést főként a mesterséges intelligencia megállíthatatlanul bővülő használatának tulajdonítják.
A jelentés mögött álló számításokat a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), az ENSZ digitális technológiákkal foglalkozó ügynöksége végezte el.
A közvetett kibocsátás a vállalatok által felhasznált vásárolt villamos energiából, gőzből, fűtésből és hűtésből származik.
Kétes értékű ranglista
A legnagyobb növekedést egyébként az Amazonnál mérték, amelynek működési kibocsátása 2020-hoz képest 182 százalékkal nőtt 2023-ig.
A Microsoft 155 százalékos növekedést regisztrált, míg a Meta 145, az Alphabet pedig 138 százalékos emelkedésről számolt be.
Az ITU tanulmánya összesen kétszáz vezető digitális cég üvegházhatású gázkibocsátását vizsgálta a 2020-2023 közötti időszakban.
A Meta, amely olyan platformok tulajdonosa, mint a Facebook és a WhatsApp, rámutatott fenntarthatósági jelentésére, amely ismerteti az adatközpontjaiban a kibocsátás és az erőforrás-felhasználás csökkentésére tett erőfeszítéseket.
Mindenki elkötelezett
Az Amazon kiemelte a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét a szén-dioxid-mentes energiaprojektek iránt. A cég többek között nukleáris és megújuló energiaforrásokba történő befektetésekkel igyekszik javítani emissziós rátáján.
A Microsoft az energiahatékonyság javulását és az adatközpontok energiafogyasztásának csökkentése érdekében a chipszintű folyadékhűtési rendszerekre való áttérést emelte ki.
A TechMonitor szerint a többi vállalat nem kommentálta a nemzetközi szervezet jelentését.
Az MI-beruházások még inkább növelik az energiafogyasztást
Az ITU előrejelzése szerint az MI-beruházások növekedésével a legszennyezőbb MI-rendszerek kibocsátása elérheti az évi 102,6 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket.
Az MI-fejlesztésekhez szükséges adatközpontok energiaigénye jelentősen megterhelheti a meglévő infrastruktúrát.
“Az MI gyors elterjedése a globális villamosenergia-igény erőteljes növekedését eredményezi, az adatközpontok villamosenergia-felhasználása négyszer gyorsabban nő, mint a villamosenergia-fogyasztás általános növekedése” – állapította meg a jelentés.
Az ITU által értékelt digitális vállalatok a becslések szerint 581 TWh villamos energiát fogyasztottak, ami a globális kereslet 2,1 százalékának felel meg. A növekedés egyik fő mozgatórugójának pedig az MI-t tartják a szakmában.
A digitális vállalatoknak a saját részükre időhöz kötött kibocsátási célokat kell elfogadniuk minden területen, és teljes körűen közzé kell tenniük minden releváns Scope 3 kibocsátást. Főként a hardver és az elektronika területén.
Az MI a fő fogyasztó
A múlt hónapban Alex de Vries-Gao, a Digiconomist alapítója által a Joule folyóiratban közzétett kutatása szerint az MI-rendszerek hamarosan az adatközpontok energiafogyasztásának mintegy felét tehetik ki. Ez aláhúzza az AI-technológiák növekvő energiaigényét, amely világszerte hatással van az adatközpontok működésére.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025 áprilisában kiadott jelentése szerint a mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz az energiaágazatra a következő évtizedben.
Az “Energia és mesterséges intelligencia” című jelentés szerint 2030-ra az adatközpontok több mint 945 terawattóra (TWh) villamos energiát fognak fogyasztani, ami meghaladja Japán jelenlegi teljes villamosenergia-fogyasztását.
Az MI-rendszereket kiszolgáló adatközpontok várhatóan megnégyszerezik majd a villamosenergia-igényüket.
(Kép: Unsplash/Corinna)
