Néhány online platform jelezte, hogy az októbertől érvényes új uniós politikai hirdetési szabályok betarthatatlanok. A műsorszolgáltatók és reklámügynökségek további pontosításra várnak – vezeti le az Euronews.
A portál szerint az új szabályozás, amely az átláthatóságot és a külföldi befolyás elleni fellépést célozza, 2024 áprilisában lépett hatályba, de teljes alkalmazása október 10-től kezdődik.
A Meta közleménye szerint a jogszabály „jelentős működési nehézségeket és jogi bizonytalanságokat” hoz, illetve „betarthatatlan követelményeket” állít. A vállalat ezért úgy döntött, hogy október 5-én teljesen leállítja a politikai hirdetéseket az EU-ban.
A Google ennél is korábban lépett: szeptember 22-én egy csapásra megszüntette a politikai reklámokat az unió területén. Ők csak rövid közleményben tudatták, hogy nem jelenítenek meg ilyen tartalmakat, sem a keresőben, sem a YouTube-on, sem pedig a Gmailben vagy a Google Térképen.
Ki számít politikai hirdetőnek?
A Google tájékoztatása szerint tilos lesz bármely párt, párthoz köthető személy vagy szervezet hirdetése. Kivétel marad viszont a magán- vagy kereskedelmi célú reklám, valamint minden hivatalos állami és uniós közlemény.
Molnár Csaba, a Political Capital szakértője a HVG szerint azt mondta, az időzítés mutatja, hogy ezek a hirdetések nem hoznak számottevő bevételt a Google számára. „A teljes hirdetési bevételeiknek ugyanis csak a töredékét teszik ki az EU-ban feladott politikai hirdetések” – mutatott rá.
De mennyi ez a töredék? Nos, magyarországi politikai hirdetésekre az elmúlt 30 napban 286 millió forintot költöttek szervezetek és személyek a Google felületein, míg szeptember második hetében 313 millió forint ment el ugyanerre a célra a Meta platformjain.
A Political Capital adatai azt mutatják, hogy 2024 december végétől 2025 szeptember közepéig 2,75 milliárd forintra hízott a politikai hirdetési torta Magyarországon.
Bizonytalanság a médiapiacon
Az európai vezető médiabirodalmak igazgatóit tömörítő Publishers Council attól tart, hogy a kiadók nem tudják teljesíteni az új követelményeket.
Az Európai Reklámetikai Szövetség szintén aggodalmát fejezte ki az EU-szabály kapcsán, elsősorban a politikai hirdetés tág meghatározása miatt, hiszen „biztosítani kell, hogy kereskedelmi reklámok ne essenek bele ebbe a kategóriába”.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (amelynek 56 országban 113 nyilvános médiaszervezet is a tagja) mindeközben arra figyelmeztetett, hogy nem világos: például egy környezettudatos életmódot népszerűsítő hirdetés politikai reklámnak minősül-e.
Egész konkrétan azt kérdezték, „amennyiben egy műsorszolgáltató úgy dönt, hogy reklámsorozatot sugároz, amelyben a közönséget környezettudatosabb viselkedésre ösztönzi, tekinthető-e egy ’belső’ tevékenységnek, amelynek célja a politikai folyamatok befolyásolása?”
Az első olyan parlamenti választást, amelyre már hatással lesz a politikai hirdetésekre immár teljes egészében alkalmazott szabályozás, Hollandiában tartják, október 29-én. Az iparág szereplői most azt próbálják kideríteni, milyen tartalmak maradnak hirdethetők az új keretrendszerben.
Címlapkép: Maik Winnecke / Unpslash
