Eszerint az amerikai kormány alaposan megvizsgálja az EU digitális piacokról szóló (DMA), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) jogszabályait. Ezek ugyanis “azt diktálják, hogy az amerikai vállalatok hogyan lépjenek kapcsolatba a fogyasztókkal az Európai Unióban” – írta a részletekről a Reuters.
Célkeresztben a legnagyobbak?
Jim Jordan, az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke vasárnap felszólította Teresa Riberát, az EU trösztellenes hatóságának vezetőjét, hogy tisztázza, miként hajtják végre a nagy technológiai cégeket visszaszorító szabályozást.
A digitális piacokról szóló törvény az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Booking.com, a ByteDance, a Meta Platforms, a Microsoft számára egy listát állít fel a tennivalókról és a tilalmakról. Mindezek célja az egyenlő versenyfeltételek, valamint a fogyasztók számára több választási lehetőség biztosítása.
Jim Jordan az amerikai aggodalmaknak adott hangot amiatt, hogy a DMA amerikai vállalatokat célozhat meg. Jordan szerint szabályok a vállalatokat terhes szabályozásoknak vetik alá, és az európai cégeket előnyhöz juttatják. Scott Fitzgerald, a szabályozási reformmal és trösztellenes kérdésekkel foglalkozó amerikai albizottság elnöke is aláírta a levelet.
Ebben egyébként bírálták a DMA megsértése miatt kiszabott, a globális éves bevételen akár tíz százalékát elérő bírságokat. Jordan és Fitzgerald szerint a bírságoknak két célja van. Egyrészt arra kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy világszerte kövessék az európai szabványokat. Másrészt egyfajta európai adóként sújtják az amerikai vállalatokat. Ráadásul a DMA-előírások kapcsán jelezték, hogy egyes kitételek még előnyösek is lehetnek Kínának.
Jordan és Fitzgerald szerint a DMA egyes rendelkezései, amellett, hogy megfojtják az innovációt, a kutatás-fejlesztést, még nagy mennyiségű, rendkívül értékes, védett adatot adnak át vállalatoknak és ellenséges nemzeteknek.
Az amerikai levél aláíró sürgették az uniós biztost, hogy március 10-ig adjon tájékoztatást mindezekről az USA igazságügyi bizottságának. Az Európai Bizottság részéről a Reuters nem kapott azonnali választ az üggyel kapcsolatban.
A bizottságban egyébként Ribera a második legbefolyásosabb tisztviselőnek számít Ursula von der Leyen elnök után. Ribera egyébként tagadja, hogy az uniós szabályozások az amerikai vállalatokat vették volna célba. Ribera a Reutersnek nemrég azt mondta, hogy az EU végrehajtó testületét nem szabad arra kényszeríteni, hogy olyan törvényeket módosítson, amelyeket a törvényhozók már jóváhagytak.
Igazodás miatt késnek a britek
Az Egyesült Királyságban a törvényhozás elhalasztotta az MI szabályozására vonatkozó terveit, mivel a brit kormány igyekszik a Trump-adminisztrációhoz igazodni a technológiával kapcsolatban.
A Guardian hétfői beszámolója szerint a már régóta várt MI-törvényjavaslat, amelyet eredetileg karácsony előtt akartak közzétenni, várhatóan csak nyáron kerül a parlament elé.
A brit miniszterek már hivatalba lépésüket követő csakhamar egy rövid törvényjavaslatot akartak közzétenni. Ez előírta volna, hogy a nagy nyelvi modelleket (LLM) – így például a ChatGPT-t – át kellene adni az Egyesült Királyság MI-biztonsági Intézete számára előzetes tesztelésére.
A törvényjavaslat lett volna a brit kormány válasza azokra az aggodalmakra, melyek szerint az MI-modellek olyan fejlettek, hogy veszélyt jelentenek az emberiségre. Emellett a különálló javaslatokban tisztáznák, hogy az MI-cégek hogyan használhatnak fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat.
Trump megválasztása azonban a forgatókönyvek újragondolásához vezetett. Egy magas rangú munkáspárti forrás szerint a törvényjavaslatot “kellően háttérbe szorult”, és még “nincsenek kemény javaslatok a jogszabály kinézetét illetően”.
Egy másik, az ügyhöz közel álló munkáspárti forrásból a Gurdain megtudta: a törvénytervezet most a levegőben lóg. Ennek oka, hogy a miniszterek nem akarnak olyan lépéseket tenni, amelyek gyengíthetik az Egyesült Királyság vonzerejét az MI-cégek számára.
