A Capgemini szerint a szervezeteknek mindössze két százaléka alkalmazza teljes mértékben az MI-t, az ügynökökbe vetett bizalom pedig egyre csökken.
Hatékonyabb, ha ember felügyeli
A tanulmány szerint a cégek egyre nagyobb számban ébrednek rá, hogy az MI-ügynökök akkor a leghatékonyabbak, ha az emberek is aktívan részt vesznek a munkában.
A vezetők mintegy háromnegyede úgy látja, az emberi felügyelet előnyei meghaladják a költségeket. Sőt, 90 százalékuk szerint az emberi részvétel az MI-vezérelt munkafolyamatokban pozitív vagy költségsemleges.
A Capgemini jelentése szerint a bizalom és az emberi felügyelet kritikus tényezők az ügynöki MI-ben rejlő lehetőségek kiaknázásában. A kutatócég szerint a 450 milliárd dolláros potenciál egyik legnagyobb akadálya a szándék és a felkészültség közötti szakadék.
Korai, de gyorsan fejlődő szakasz
Az ügynöki MI az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai trend. A szervezetek azonban még mindig az alkalmazás korai szakaszában vannak.
Míg közel egynegyedük már indított kísérleti projekteket, egy kisebb részük (14 százalék) már el is kezdte a megvalósítást. A többség azonban még mindig a tervezési fázisban van.
Az üzleti vezetők majdnem mindegyike (93 százaléka) úgy véli, hogy az MI-ügynökök skálázása a következő 12 hónapban versenyelőnyt fog biztosítani.
A szervezetek közel felének azonban még mindig nincs stratégiája a megvalósításra – olvasható a jelentésben.
Az emberi-MI kémiája
“Az MI-ügynökökben rejlő gazdasági potenciál jelentős, de ennek az értéknek a megvalósítása nem csak a technológián múlik. Átfogó és stratégiai átalakításra van szükség az emberek, a folyamatok és a rendszerek tekintetében is” – mondta Franck Greverie, a Capgemini technológiai igazgatója.
Greverie azt tanácsolja, hogy a siker érdekében a szervezetek továbbra is koncentráljanak az eredményekre. Az MI-integráció mentén viszont újra kell gondolniuk folyamataikat.
Ennek az átalakulásnak a középpontjában az áll, hogy az MI iránti bizalmat úgy kell kiépíteni, hogy a fejlesztés felelősségteljesen, az etikát és a biztonságot már a kezdetektől fogva szem előtt tartva történik.
A szervezeteket úgy kell átalakítani, hogy támogassák az ember és az MI közötti hatékony kémiát. Ez teremtheti meg ugyanis a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a rendszerek javítsák az emberi ítélőképességet, és segítsék a kiváló üzleti eredmények elérését.
Kockázatok vs előnyök
Az autonóm MI-ügynökökbe vetett bizalom az elmúlt évben 43-ról 27 százalékra csökkent – állítja a Capgemini.
Arányaiban ez azt jelenti, hogy ötből majdnem két vezető úgy véli: az MI-ügynökök bevezetésének kockázatai meghaladják az előnyöket.
A szervezetek mindössze 40 százaléka bízik meg az MI-ügynökökben a feladatok és folyamatok autonóm kezelése terén.
A legtöbb szervezet nem bízik meg teljes mértékben a technológiában.
A felfedezés izgalma
Ahogy a szervezetek a feltárástól a megvalósítás felé haladnak, úgy növekszik az MI-ügynökökbe vetett bizalom is.
A megvalósítási fázisban lévő szervezetek 47 százaléka átlagon felüli bizalommal rendelkezik.
Ezzel szemben a feltáró fázisban lévőknél ez az arány csak 37 százalék.
A szervezetek ezért az átláthatóságot, az MI-ügynökök döntéshozatali módjának tisztázását és az etikai biztosítékokat helyezik előtérbe.
Hol rejlik az igazi titok?
Az ügynöki MI valódi ígérete az alapvető üzleti kihívások kezelésében és a munka elvégzésének újragondolásában rejlik – állítják a kutató cég szakemberei.
A következő 12 hónapban a szervezetek több mint 60 százaléka fog felállítani ember-ügynök csapatokat. Ezekben az MI-ügynökök egyfajta beosztottként működnek majd – vagy éppen az emberi képességeket fejlesztik.
Vagyis: az MI-ügynököket már nem eszköznek tekintik a cégek, hanem a csapat aktív résztvevőnek.
A cégek 70 százaléka szerint az MI-ügynökök szervezeti átszervezést tesznek szükségessé. Ez arra készteti a vezetőket, hogy újragondolják a szerepeket, a csapatszerkezeteket és a munkafolyamatokat.
Az ember nélkülözhetetlen
A vállalatok felfedezik, hogy az MI-ügynökök akkor teremtenek valódi értéket, ha az emberek a körforgásban maradnak.
Az ember és az MI hatékony együttműködésétől a szervezetek 65 százalékos növekedést várnak az emberi elkötelezettségben a nagy értékű feladatok terén.
A cégek emellett 53 százalékos kreativitásnövekedést és 49 százalékos növekedést várnak a dolgozói elégedettségben.
Az MI-ügynökök által 2028-ra teremtett 450 milliárd dolláros gazdasági értékteremtési lehetőség magában foglalja mind a bevételnövekedést, mind a költségmegtakarítást.
A skálázott bevezetésben komoly potenciál rejlik. A skálázott bevezetéssel rendelkező szervezetek az előrejelzések szerint átlagosan körülbelül 382 millió dollárt termelnek a következő három évben.
Mások körülbelül 76 millió dollárt realizálhatnak.
Előbb az ügyfélszolgálat, majd a K+F
A Capgemini prognózisa szerint a közeljövőben az MI-ügynökök az ügyfélszolgálat, az IT és az értékesítés területén terjednek el leginkább. A következő három évben pedig a működés, a kutatás-fejlesztés és a marketing területén is.
A legtöbb bevezetés azonban még az autonómia korai szakaszában van. Egy éven belül az összes üzleti folyamatnak csak 15 százaléka működik valamilyen mértékben autonóm vagy teljesen “önvezérlő” szinten.
Bár ez az arány 2028-ra várhatóan 25 százalékra emelkedik, a legtöbb ügynök ma még asszisztensként vagy másodpilótaként működik.
A legtöbb szervezet ma nincs felkészülve arra, hogy hatékonyan skálázza az ügynöki intelligenciát. A cégek 80 százalékának nincs kiforrott MI-infrastruktúrája, magas szintű adatfelkészültséggel kevesebb mint 20 százalékuk számolt be.
(Kép: Unsplash/Michal Parzuchowski)
