Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Felhőt vagy helyit? Így válasszunk adattárolót!

MEGOSZTÁS

Ahogyan rohamosan nő a szervezetek által kezelt adatok mennyisége és változnak a felhasználói igények, úgy változnak az adattárolási szokások is. Kerekes Attilával, a Dell disztribúciós partnerével, a HRP Europe Kft. presales mérnökével beszélgettünk arról, hogyan érdemes adattárolót választani nagyvállalati környezetben.

Szerző: Sebők Viktória

 

Hogyan változott az adattárolás trendje az elmúlt 5 évben?

Az utóbbi öt évben valóban tapasztalható volt változás a storage megoldások iránti igényekben. A Covid–19 okozta megváltozott munka- és életkörülmények, illetve a digitalizáció felgyorsulása átírta a korábbi trendeket. Azonban azt se felejtsük el, hogy az emberiség az új fejlesztések és a berobbanó technológiák révén felfoghatatlan mennyiségű és értékű adat birtokában van ma már, amely exponenciálisan tovább növekszik. Emiatt az adatok tárolása és értelmezése hatalmas munkát jelent és új kihívásokat tartogat az IT-szakemberek számára.

Emlékezzünk arra az időre, amikor elindult a digitális oktatás és áttértünk a home office-ra. Ekkor olyan újszerű kihívásokkal szembesültek a cégek, amelyekre nem voltak felkészülve. A kapkodás miatt a felhőtechnológia után nyúltak a legtöbben, de voltak, akik a helyi storage megoldások mellett döntöttek.

A kapkodásnak lehetnek-e hosszú távú hatásai?

Nehéz megjósolni, de azoknak a cégeknek, amelyeknek tervezhető és rugalmas volt az infrastruktúrája, bejött a felhő. A robusztus rendszerek esetében azonban nem lehetett egyik pillanatról a másikra átállni a felhőbe. Mára már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k is szembesülnek azokkal a dilemmákkal, hogy vajon helyileg vagy központi felhőben tárolják-e az adataikat, esetleg inkább hibrid megoldások alkalmazása lesz-e a leghatékonyabb számukra.

Vizsgáljuk meg először, kinek éri meg felhőbe dolgozni és mik lehetnek a hátrányai, ha a felhőalapú adattárolást választják.

Például egy 5-10 fős cég nyugodtan választhatja a felhő-megoldást. Előnye, hogy könnyen skálázhatók és tervezhetők a költségek havi díj alapon.

A felhőalapú tárolási szolgáltatók az ún. „pay as you go” elvet követik. Ez azt jelenti, hogy csak a felhasznált tárkapacitásokért kell fizetni. Amennyiben ez a megoldás lesz a nyerő, akkor nincs szükség helyi üzemeltetésre, nem kell manuálisan karbantartani és bővíteni az eszközparkot, amennyiben nagyobb kapacitásra lenne igény. Továbbá a felhő kedvez a csapatmunkának és elősegíti a home office vagy a távmunka kialakítását is. Így lehetőség nyílik arra, hogy egyszerre többen is dolgozzanak ugyanazon a projekten, továbbá a létrehozott fájlok könnyen elérhetők mindenki számára. A felhős adattárolásnak volt egy nagy ívű felemelkedése, majd a cégek megtapasztalták a hibáit is. Például a partnereinktől és a végfelhasználóktól érkező visszajelzések alapján azt mondhatjuk, hogy a nagy cégek által üzemeltetett felhőszolgáltatások esetében a jóváhagyási folyamatok átfutási ideje viszonylag hosszabb ideig tart és nagy költséggel jár. További hátránya, hogy teljes mértékben az internetre támaszkodik. Ha tehát a netkapcsolat gyenge vagy gyakorta megszakad, akkor nem biztos, hogy a felhőben való adattárolás a legjobb megoldás egy vállalat esetében.

Ezekenkívül hátrány lehet, hogy az érzékeny vállalati adatok kikerülnek a belső környezetből. A felhőtárolók ugyanis a világ különböző részein elhelyezett adatközpontokban kapnak helyet, ahol váratlan, kiszámíthatatlan események történhetnek, például háború, kibertámadás, katasztrófa vagy gazdasági válság, amelyre nem lehet felkészülni, s amelyek váratlanok lehetnek, így drasztikus árváltozásokat vagy a szolgáltatások megváltoztatását okozhatják.

Most nézzük meg, hogy milyen előnyök és hátrányok szólnak a helyi infrastruktúra bővítése ellen és mellett.

Az „in house adattárolás” kezdetben költségesebb, de sok előnye is van. Költeni kell – a szerverek megvásárlása mellett – a telepítésükre és karbantartásukra is, illetve IT-csapatot is fenn kell tartani, továbbá mintegy két hónapos felépítési idővel kell számolni. A szabályozott intézmények, mint például a banki szektor, a szigorú törvényi előírások miatt nem mehetnek a felhőbe. Esetükben a helyi infrastruktúrát kell használni. Azt tapasztaltuk, hogy a nagyvállalatok zökkenőmentesebben vették az akadályt, mivel a helyi infrastruktúrájuknak köszönhetően megfelelően pozicionálták a gyors váltást.

Mi a helyzet a hibrid megoldásokkal?

Amióta ennyire bizonytalanná vált körülöttünk a gazdasági és üzleti élet, illetve megnövekedtek a kibertámadások, minden szektornak azt javasoljuk, hogy álljon több lábon. Ezért érdemes egy kicsit a felhőben és egy kicsit a helyi üzemeltetésben gondolkodni.

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek