Bár a mesterséges intelligencia rohamosan terjed világszerte, és a kormányok éles versenyben vannak a technológiai vezető szerepért, megfelelő szakpolitikai lépések nélkül az országok közötti egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek.
A következő nagy harc
Az ENSZ jelentésében arra figyelmeztet, hogy ez a harc a következő “nagy szakadék” lehet.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) kedden publikált jelentésében arra figyelmeztet, hogy a fékezetlen MI-használat visszafordíthatja az elmúlt fél évszázadban megfigyelt fejlődési egyenlőtlenségek csökkenésének trendjét.
A dokumentum szerint az MI-alkalmazás évtizedek helyett hónapok alatt terjed. Mindeközben sok ország nem rendelkezik az ehhez szükséges infrastruktúrával, készségekkel és irányítási rendszerekkel.
Így egyszerre kellene a technológia előnyeit kihasználniuk, és kezelniük az okozott gazdasági-társadalmi zavarokat – írta a Euronews.
MI-alapú átalakulás
“Az MI-korszak központi törésvonala a képességekben rejlik” – mondta Philip Schellekens, az UNDP vezető közgazdásza az Ázsia–Csendes-óceáni térségben.
Azok az országok, amelyek be tudnak fektetni a készségekbe, a számítási kapacitásba és a jó irányítási rendszerekbe, profitálnak majd. A többiek lemaradnak – fogalmazott Schellekens.
A jelentés az Ázsia–Csendes-óceáni térségre összpontosít, amely a világ népességének több mint 55 százalékát adja. Emellett nagy jövedelmi és élettartambeli különbségeket is mutat — így valódi “nulladik pontja” az MI okozta átalakulásoknak.
Alapvető digitális fejlődés
Bár a globális MI-felhasználók több mint fele innen kerül ki, a térség lakosságának mindössze 14 százaléka használ ténylegesen MI-eszközöket. Így 3,7 milliárd ember marad partvonalon.
A lakosság negyede továbbra sincs online: Dél-Ázsiában a nők akár 40 százalékkal kisebb eséllyel rendelkeznek okostelefonnal, mint a férfiak.
A jelentés ugyanakkor kiemeli: a térség gyorsan fejlődik az MI és az innováció terén. Kína például az összes MI-szabadalom közel 70 százalékát tudhatja magáénak, és hat gazdaságban több mint 3100 új MI-startup kapott finanszírozást.
Szingapúr, Dél-Korea és Kína jelentős összegeket fektetnek MI-infrastruktúrába és készségfejlesztésbe, míg más országok még az alapvető digitális hozzáférést és írástudást erősítik.
Jelentős GDP-növekedés várható
Az MI évente akár 2 százalékponttal is növelheti a térség GDP-jét, és akár 5 százalékos termelékenység-növekedést hozhat többek között az egészségügy és pénzügyi szektor területén.
Az ASEAN-országok gazdaságai önmagukban mintegy 87 milliárd euróval nagyobb GDP-t érhetnek el a következő évtizedben.
Mindezek ellenére 1,3 milliárd dolgozó továbbra is informális foglalkoztatásban van, közel 770 millió nő nincs jelen a munkaerőpiacon. Sőt, mintegy 200 millió ember él extrém szegénységben.
A nők és a fiatalok a legkiszolgáltatottabbak
A jelentés szerint az MI okozta zavaroknak leginkább a nők és a fiatalok vannak kitéve. A nők által betöltött állások ugyanis közel kétszer olyan nagy arányban automatizálhatók, mint a férfiaké.
A fiatalok foglalkoztatottsága már most csökken az olyan munkakörökben, amelyek nagyon ki vannak téve az MI térnyerésének — különösen a 22–25 éves korosztályban. Ez veszélyezteti a pályakezdők karrierútjait.
Emellett nagy a kockázata annak, hogy az MI-rendszerek torzításokat építenek be a vidéki és őslakos közösségekkel szemben, mivel ezek a csoportok gyakran alulreprezentáltak a tanító adatkészletekben.
A jelentés példákat is hoz: MI-alapú hitelbírálati modelleket főként városi férfi ügyfelek adataival tanítottak, ezért sok női vállalkozót és vidéki gazdálkodót tévesen magas kockázatúnak minősítettek, kizárva őket a pénzügyi lehetőségekből.
A vállalatok negyede számít MI-vezérelt automatizáció miatti munkahelyvesztésre. Ugyanakkor a városi lakosoknak csak negyede — a vidéki lakosoknak pedig kevesebb mint ötöde — képes elvégezni alapvető táblázatkezelési feladatokat.
Digitális megosztottság
Miközben az MI hatalmas lehetőségeket rejt az emberiség számára — például gyorsabb betegségek felismerése, írástudás támogatása, élelmiszer-rendszerek megerősítése — egyes dolgok a legtöbb ember számára továbbra is elérhetetlenek.
Az Ázsia–Csendes-óceáni térségben több mint 1,6 milliárd ember nem engedhet meg magának egészséges étrendet, és 27 millió fiatal továbbra is írástudatlan.
Sok ország ráadásul importált MI-modellekre és nyelvekre támaszkodik, amelyek nem tükrözik kulturális vagy nyelvi sajátosságaikat.
A digitális készségek hiánya továbbra is súlyos, a gazdaságokban elterjedt az informális munkavégzés, és az MI-ből származó előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg országonként és ágazatonként — figyelmeztet a jelentés.
MI az államigazgatásban
Bár a jelentés kiemeli, hogy az MI segítheti a kormányokat és a közszolgáltatásokat — például áradások előrejelzésében vagy hitelképesség vizsgálatában —, csak kevés ország rendelkezik átfogó MI-szabályozással.
A dokumentum arra is figyelmeztet: 2027-re a globális MI-vel kapcsolatos adatvédelmi incidensek több mint 40 százaléka generatív MI nem megfelelő használatából eredhet, ami sürgeti az erős irányítási keretrendszerek kialakítását.
Bár a jelentés az Ázsia–Csendes-óceáni térségre koncentrált, Európára és Észak-Amerikára is hozott adatokat, amelyek szintén jelentős különbségeket mutatnak.
Európában olyan országok, mint Dánia, Németország vagy Svájc a világ legfelkészültebb országai közé tartoznak az MI-felhasználás szempontjából.
Ezzel szemben Kelet-Európa több országa — például Albánia és Bosznia-Hercegovina — jócskán le van maradva nyugati szomszédaival szemben.
