A magyar politikai közbeszédben újfent téma lett a felvételek hamisítása, bizonyos mesterségesintelligencia-szoftverek alkalmazása.
Mesterséges intelligencia vagy csupán „intelligens matematika”?
Szakmapolitika, Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Közigazgatás, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Energetika, Telco, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
A mesterséges intelligencia számos alkotója habozik, hogy találmányát MI-nek nevezze, és néhányan egyenesen elutasítják ezt a kifejezést. Ez a felfedezés legalább annyira zavarba ejtő, mint amennyire lenyűgöző. Vajon mi lakozik a névben kérdezhetnénk. Nyilvánvaló, hogy a szemantikai preferenciák mélyebbre hatolnak a szavaknál, de felvetődik akkor a kérdés: ha nem “mesterséges” és nem is „intelligencia” akkor mi is pontosan ez a nóvum ami már a közeljövőnket radikálisan átformálja?
Forradalom a reklámiparban
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és iparágak egészét alakította át. A marketing és a reklám területén az MI-t egyre inkább a folyamatok racionalizálására, a célzás javítására és a kampányok optimalizálására használják, ami hatékonyabb és eredményesebb stratégiákat eredményez.
A szintetikus adatok forradalma
Az adatok a legtöbb mesterséges intelligencia projektben problémát jelentenek. Több vállalkozás is elbukott már a „jó” adatok hiánya miatt. Erre szolgál egy viszonylag új megközelítés, a szintetikus adatokra való támaszkodás.
