Az internet, a számítógépeket világszerte összekötő hálózatok hálózata 1969-ben indult el, és azóta számos technológiai és infrastrukturális módosításon ment keresztül, hogy elérje mai állapotát. Eredeti célja, hogy az információmegosztás eszköze legyen, az évek során messze túlmutatott ezen, és életünk alapvető részévé vált. A világháló Tim Berners-Lee általi bevezetése jelentős szerepet játszott életünk újszerű átalakításában. Ma a harmadik iterációjához érkeztünk el, de mit is jelent ez számunkra valójában?
A rózsaszín hidrogén a legígéretesebb jövőtechnológia?
Az atomenergia reneszánszát éli ma. Az energiaárakra nehezedő geopolitikai nyomás és a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló globális erőfeszítések arra kényszerítik az országokat világszerte, hogy felülvizsgálják energiapolitikájukat. Így az alternatív, szén-dioxid-mentes és méretarányosan rendelkezésre álló üzemanyagforrások keresése során a nukleáris energia újra előtérbe került. Ez pedig a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset utáni évtizedes hanyatlás után következik be. A háttérben valójában a nukleáris eredetű rózsaszín hidrogén, a jövő ígéretes technológiája állhat.
Az ingyenes közösségi média vége
Nincs ingyenebéd a digitális világban, ha bármi ingyenesnek látszik, akkor biztosak lehetünk abban, mi magunk leszünk a termék. Azzal hogy figyelünk miközben görgetünk, kattintunk a márkák példátlan pontossággal tudnak becélozni minket a felhasználókat. Ebbe a boldog gazdasági és hellyel-közzel működő (de már recsegő és ropogó) birodalomba Elon Musk, a Twitteres átszervezéssel és Mark Zuckerberg a verifikált felhasználók kísérletével csapott bele. De vajon ez az ingyenes közösségi média végét, és a social media közeli halálát is jelenti?