Az internetelérést alkalmazó eszközök száma olyan mértékben növekszik, hogy a kutatók már a 6G-hálózat fejlesztésén dolgoznak. A szinte azonnali adatátvitelt lehetővé tevő technológia a start it@ K&H inkubátor szerint új lehetőségeket nyithat meg a startupok számára a mindennapi felhasználásban és az ipari alkalmazás terén egyaránt: már most olyan izgalmas fejlesztéseken dolgoznak, mint például a növényi kártevők ellen alkalmazott robotok.
Alig néhány éve, hogy a távközlési szolgáltatók elkezdték az ötödik generációs (5G) hálózatok telepítését, de már javában folyik a 6G előkészítése. A tervek szerint a következő generációs hálózatok szabványosítása 2025-ben kezdődhet meg, a tényleges, kereskedelmi felhasználás pedig 2035 körül várható. A látszólag távoli időpont azonban nincs is olyan messze, mint gondolnánk. Egyrészt a jövőbeli technológia az internetalapú eszközök és alkalmazások kommunikációját fogja kiszolgálni, ezeknek a fejlesztése pedig már most javában folyik. Másrészt a szolgáltatókat arra ösztönözheti, hogy már ne a rendkívül költségigényes és lassan haladó 5G-hálózat, hanem a 6G kiépítésére fókuszáljanak.
„Míg a 4G-nél az emberek közötti kommunikáció volt a középpontban, addig az 5G-nél megjelent az emberek és eszközök közötti kapcsolódás és az ipari igények kielégítésének szükségessége. A 6G pedig, már a nagyszámú okoseszközök egymás közötti zavartalan kommunikációját fogja lehetővé tenni. Az előrejelzések szerint ugyanis, 2030-ra globálisan több mint 100 milliárd eszköz kapcsolódhat majd az internetre, ezért szükség van a hálózatok kapacitásának bővítésére. A 6G tehát az internetalapú eszközök közötti kommunikációs igényeket is ki fogja tudni szolgálni” – mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Mihez kell a 6G?
A technológia egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy lehetővé tegye a nagyszámú, négyzetméterenként akár 100 darab intelligens eszköz kiszolgálását is. Az „internetfüggő” eszközök számának ugrásszerű növekedése azonban csupán az egyik mozgatórugója a következő generációs mobilhálózat fejlesztésének. A beltéri lefedettség növelése, illetve az extrém nagy sávszélesség és a gyakorlatilag azonnali – azaz 1 ezredmásodpercnél gyorsabb – adatátvitel lehetősége egyaránt az új hálózat létrehozását sürgeti.
Mindez nem csak az olyan mindennapi helyzetekben lesz hasznos, mint egy koncert vagy sportesemény résztvevőinek mobilnet ellátása, hanem az üzleti felhasználásban is új alkalmazások és szolgáltatások kiépítését teszi lehetővé – leginkább a logisztika, a közlekedés-szállítmányozás, a kereskedelem, az ipar 4.0, az egészségügy, a fenntartható energia és a mezőgazdaság területén.
Lézerharc a krumplibogarak ellen
„A digitális technológiák fejlődése a startup-világ egyik legfontosabb motorja. Nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a hazai startupok itthon és nemzetközi szinten is sikeressé váljanak, hanem új lehetőségeket nyit meg az innovatív megoldásokra. A start it @K&H inkubátor programban ezért csapataink 2020-ban elsőként férhettek hozzá a hazai 5G-hálózathoz, így valós műszaki háttérrel, gyakorlati tapasztalatokra alapozva tudták fejleszteni 5G-re épülő megoldásaikat” – mondta el a szakember, hozzátéve – „a jelenleg aktív fejlesztési periódusban lévő csapataink között is van olyan, amelyik az 5G technológiára építi innovatív megoldását. A GuardenAI ugyanis olyan autonóm robotokat fejleszt, amelyek valós időben képesek megtalálni, felismerni és lézerrel megsemmisíteni a mezőgazdasági károkozókat és gyomokat.”
Az 5G-technológia a szántóföldeken, üvegházakban, kertekben történő navigációt és a célzott beavatkozást is segíti majd, így jelentősen támogatja a növényvédelem hatékonyságát. A jelenleg lefedettséggel nem rendelkező területeken a GuardenAI konkurens technológiákra épít, ám a szélessávú internet kapcsolatot biztosító 5G többletszolgáltatások nyújtását is lehetővé teszi majd a gazdák számára. A 6G pedig olyan területeken is szélessávú és alacsony késleltetésű internetelérést biztosíthatja a robotok számára, ahol az 5G-hálózat kiépítése nem lenne rentábilis a szolgáltatók számára.
