Az amerikaihoz hasonlóan a kínai kormány is bejelentette, hogy a 3D nyomtatás prioritás, és az államtanács a fejlett gyártóklaszterek további fejlődését felgyorsítani hivatott irányelveket fogalmazott meg. A gyorsulás része – és minden bizonnyal egyik főhelyszíne – a Xi’an Fényes Lézertechnológia által nemrég megnyitott 163 ezer négyzetméteres fémnyomtató üzem.
Az amerikaiak célja a regionális és a lokális gyártás erősítése
A kínai állásfoglalás reakció a Biden-adminisztráció ipari stratégiájára, az amerikai ipar fejlett regionális gyártóklaszterekbe történő, földrajzi alapú átszervezésére, különös tekintettel az additívgyártó-szektor két lehetséges legnagyobb jövőbeli piacára: a tiszta energiára és a félvezetőkre. (Öt régióról van szó: Atlanti-rész, Mexikói öböl környéke, Délkelet, Préri, Nyugat.)
A tavaly októberben közzétett nemzeti stratégiában az ellátási láncok akadozásának kezelésére, a láncok minden szintjén történő döntéshozás hatékonyabbá tételére technológiai csomópontok és ipari klaszterek bővítését és jobb összekapcsoltságát javasolták. Szövetségi ügynökségeknek időben kell jelezniük a kiberfenyegetéseket, az ellátási lánc megszakadását és a geopolitikai kockázatokat. Az infókat a gyártószektorral is meg kell osztani, hogy eredményesebben küzdjenek például az éghajlatváltozás ellen, jobban megértsék a hatásait.
A célok megvalósításában fontos szerep jut az ipari gyártó ökoszisztémába teljesen beintegrálódott 3D nyomtatásnak. A technológia már nem prototípuskészítő megoldás, nem is érdekes újdonság, hanem a medicinától a hadseregig, a légjármű szektortól az energetikáig, indusztriális szinten és már-már léptékben állítanak elő vele alkatrészeket és termékeket. A fókusz egyre inkább áttevődik a fémnyomtatásra, és a műanyag-alapú anyagokat is inkább ipari, és nem fogyasztói célokra használják. Mind az ötven szövetségi államban és Puerto Ricóban is áll a gyártókat segítő 3DP központ, működnek a partnerségek, a szabályozás támogatja a szakterületi innovációt.
Fejlett gyártóklaszterek itt is, ott is, itt sem ott sem
A helyi gyártás erősítésével új korszak kezdődhet az amerikai 3D nyomtatásban, amelyben az USA változatlanul világelső, de más csúcstechnológiákhoz, elsősorban a mesterséges intelligenciához hasonlóan, Kína napról napra erőteljesebb vetélytárs. A Farsoon és az EPhus elsőként és másodikként adott el lézeres porágy-fúziós technikával működő fémprintert az országon kívül, miközben kínai 3DP-szolgáltatók szintén dolgoznak külföldön is. Kína már rég megelégelte az olcsó nyugati cuccok gyártását, döbbenetes tempóban fejlődnek a legmodernebb technológiák, köztük a 3D nyomtatás. Az egyetlen hátráltató tényező a több ipari szektort (infokommunikáció, védelmi, légjármű-ipar) negatívan érintő amerikai és nemzetközi szabályozás, amelyet a hazai cégeknek geopolitikai okokból nehéz kijátszaniuk. Eközben Ázsia többi részén, Európában és Észak-Amerikában is építenek kínai additívgyártó-üzemeket.
Az USA-hoz hasonlóan, Kína szintén kitüntetett figyelmet szentel az elektromos járművek infrastruktúrájára, és mivel minden iparág, így az elektromos autóké is erősen, sőt talán még a többinél is erősebben függ a félvezető ellátási lánctól, a legfejlettebb amerikai processzorokra érvényes embargó, a chipháború negatív hatást gyakorol a szektorra.
Az amerikai és a kínai modell, gazdaság, társadalom, világkép óriási különbségei és a lassan hidegháborús rivalizálás dacára, a „fejlett gyártóklaszterek” koncepció szintén közös a két ország között, nem beszélve arról a tényről, hogy egyelőre sem itt, sem ott nincs még a szép elméletet plasztikusan szemléltető gyakorlati példa. Mindenesetre, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a két szuperhatalom többek között ezeken a terepeken vívja meg a gazdasági háború új csatáit, így a klaszterek feltételezhetően rekordsebességgel működésbe lépnek, felvirágoznak. Jó hír a világ többi részének, hogy nemcsak az USA-ban és Kínában…
Chengdutól nyugatra
Még egy hasonlóság: a 3D nyomtatásban az öt-hat év alatt marginális szereplőből világmásodikká nőtt Kína is felismerte a globális és nemzeti szintűvel egyenértékű regionális, helyi összekapcsoltság jelentőségét, és sokat tesz is az erősítéséért. Komoly szükség van, lenne rá, mert a 3DP szektor az iparosodott tengerparti részen koncentrálódik, a belső, nyugatibb területeken – legalábbis Chengdutól nyugatra – lényegében „semmi nincs.”
Az ország a gyors fejlődés ellenére, az USA-hoz képest jelentős lemaradásban van, a tehetségek is elvándorolnak, és a helyi gyakorlathoz híven, a hátrányon központi intézkedésekkel próbálnak faragni. A szektort csomó rendelkezéssel, irányelvvel igyekeznek promótálni, az intelligens gyártást, részben a biotechnológiát és a 3DP-t nagy technológiacsaládként próbálják maximálisan támogatni, és csak a még brutálisabb versenyterep mesterséges intelligenciába pumpálnak nagyobb állami pénzeket.
A promóciós anyagokban kiemelik a széleskörű alkalmazhatóságot, az energiafogyasztást és a környezeti lábnyomot csökkentő hatását, a big datával és a felhőszámításokkal lehetséges közös alkalmazásokat. És persze azt is, hogy kétszintes lakóházaktól hidakig, az épületnyomtatásban milyen látványos eredményeket értek el.
Kína 2023
Az új anyagokkal bővülnek a lehetőségek, a 3DP-vel (is) dolgozó legfontosabb hasznosulási terület 2022-ben a gépgyártás, a légjármű-, a járműipar, az elektronika, a fogyasztói szektor, a medicina és a fogászat, az építő-, a hadiipar és az oktatás volt. 2017-től 2021 végéig a piac hatalmas tempóban a háromszorosára terebélyesedett.
Dübörögnek a vállalatok, drasztikusan felpörögött a kutatásfejlesztés. A közeljövőben a jelenlegi trendek erősödése várható, a 3DP ugyanúgy az ipari gyártás szerves részévé válik, mint az USA-ban, hangsúlyosabb lesz a fémnyomtatás, szigorúbbá válik a környezet védelmét célzó szabályozás, a helyi gyártás jelentőségének növekedésével csökkennek a költségek, visszaesik a szállítás.
A kínai 3DP szektorról ugyanolyan nehéz naprakész, konkrét információhoz jutni, mint a más területeken elért eredményeket igazoló számokhoz. Többtucatnyi cég fejleszt hardvert – a globális asztalinyomtató-piac hetven százalékát kínaiak uralják –, a technológiát többszáz vállalat használja prototípus-, szerszámkészítésre, végtermékek előállítására.
A 3D nyomtatásban sem igaz az elterjedt sztereotípia, mely szerint kínai cégek nem újítanak, hanem átveszik és pontosan alkalmazzák a már meglévő technikákat, maximálisan kihozzák a bennük rejlő lehetőségeket. A szálhúzástól a LED-es fotopolimerizációig, a sztereolitográfiától a porágyas fúzióig, a legváltozatosabb eljárásokkal, anyagokkal dolgoznak.
