A mindennapokban mindenki által használt számítógépek, tabletek és okostelefonok mellett működnek óriási termeket-tereket betöltő, általában kormányintézmények munkáját segítő, főként tudományos és katonai alkalmazásokban kitűnő szuperszámítógépek. Bonyolult, sok memóriát igénylő speciális, gyakran elméleti feladatokra optimalizálják őket.
Az időjárástól a DNS-kutatásokig, a kvantummechanikától a molekuláris szintű modellezésig és nem utolsósorban a klímaváltozásig, állandóan bővülő skálán kell nagyon komoly és komplex számításokat végezni, amelyekre csak szuperszámítógépek, azokból is a leggyorsabbak képesek. Munkájuk az átlagember életére is kihat, mert mindannyian tudni szeretnénk, hogy például mekkora egy földrengés valószínűsége. Az ilyen kérdéseket a szuperszámítógépek válaszolják meg legjobban.
Az exaflop világa: felfoghatatlan mutatók
Teljesítményüket a másodpercenkénti millió utasítás (MIPS) helyett másodpercenkénti lebegőpontos műveletek (FLOPS) számában mérik – ezek a számok elképesztőek, kvázi felfoghatatlanok. 2017 óta a leggyorsabbak sebessége meghaladja a tíz a tizenhetediken FLOPS-t. A teraflop és a petaflop után már az exaflopnál (tíz a tizennyolcadikon) tartanak, és valószínűleg hamarosan megtanulhatjuk a zettaflop (tíz a huszonegyediken) és a yottaflop (tíz a huszonnegyediken) szavakat is.
Az exaflop tartományba lépve, folyamatosak a fejlesztések, az USA, Kína, Japán és az Európai Unió között egyre élesebb az utóbbi években az amerikaiak által dominált verseny.
A világelső szuperszámítógép
A huszadik század végétől a szuperszámítógépek operációs rendszerei szintén komoly változásokon mentek keresztül. A változásokat az architektúra átalakításai tették szükségszerűvé. Korábban minden egyes rendszerre „házon belüli” saját operációs rendszert fejlesztettek, az ezredfordulótól viszont „általánosabb” megoldásokat, elsősorban Linuxot használnak.
Amerikai és Linux-dominancia
Rangsorukat az immár hatvanharmadik kiadásnál tartó Top 500 lista mutatja, remekül szemléltetve a nagyteljesítményű számítások (high performance computing, HPC) utóbbi évtizedeinek történetét, a számításokhoz és a hálózatisághoz használt komponenseik szerepét. Jelenleg 171 amerikai gép szerepel a listán.
Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban működő Frontier megőrizte első helyét, másodpercenkénti 1,206 exafloppal változatlanul a leggyorsabb. A HPE Cray által épített rendszer 8699904 CPU (központi feldolgozóegység) és GPU (grafikus feldolgozóegység) kombinációja. Az Argonne Nemzeti Laboratórium (szintén HPE Cray fejlesztésű) Aurora gépe 1,012 exafloppal került fel a listára.
Hálózati kapcsolatokat illetően, két technológia vezet: az Infiniband 47,8 százalékkal az első (tavaly ilyenkor negyven volt), az Ethernet pedig visszaszorult a második helyre.
Az első tízből öt Intel Xeon, kettő AMD processzorokat használ. Az operációs rendszert száz százalékkal a Linux egyeduralja.
Képek: Wikipédia
