Kína 2014-ben jelentette be, hogy a félvezető-iparban dominálni akarja a világot, de van egy még ambiciózusabb célja is, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) világelső nagyhatalmává váljon. Fejlett MI-megoldásokhoz viszont nagyon fejlett hardver kell, ráadásul a csúcskategóriás MI-chipek beszállítói lánca is akadozik.
A chipek okostelefonoktól önvezető járművekig, a legfejlettebb high-tech megoldásokig, fegyvergyártásig, mesterséges intelligenciáig, megkerülhetetlenek az infokom technológiákban. Kereskedésük ellenőrzése az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke.
USA-Tajvan-Dél-Korea háromszög
Nem véletlen, hogy az USA és Kína is saját beszállítói láncban gondolkozik az MI-hez szükséges chipekhez. Amerikai gyártók például néhány éve adókedvezményt kapnak, ha nem külföldön építenek üzemeket, az Intel gyorsan alapított is kettőt Ohióban. A világelső Tajvani Félvezetőgyártó Társaság Arizonában épít 2024-ben induló gigantikus gyárat, a Samsung pedig Texasban egyet.
A legjobb chipeket Tajvanon és Dél-Koreában, amerikai felszerelésekkel gyártják, a tervezésben az USA toronymagasan világelső, amit fel is használ arra, hogy nyomást gyakoroljon más országok chipvásárlására, az egész nemzetközi kereskedelembe. Kína hiába igyekszik mindent megtenni a félvezetők belföldi gyártókapacitásának növeléséért, több területen (hardver, szoftver, üzlet) komoly problémákba ütköznek, legképzettebb munkaerejük jelentős része pedig külföldön, például a nagy rivális Egyesült Államokban igyekszik kamatoztatni a tudását.
A rivalizálás nem tegnap fajult el. Washington 2015-ben megtiltotta az Intelnek, hogy legfejlettebb chipjeit a kínai hadseregnek értékesítse. 2019-ben a Huaweit és mind a 114 leányvállalatát tették feketelistára, egy évvel később pedig már az amerikai technológiákat használó külföldi cégek Huawei-jel való bizniszelését is az USA kormányának engedélyéhez kötötték.
Korlátozások és tiltások
Az USA tavaly októberben törvényekkel kezdte megakadályozni, hogy Kína hozzáférjen az MI-hez szükséges legjobb, például Tajvanban gyártott chipekhez. Az amerikai indoklás elég logikus: meg akarják akadályozni, hogy az ázsiai szuperhatalom katonai célokra használja a mesterséges intelligenciát, és a tiltások nemcsak az országra, hanem a Kínával kapcsolatos összes vállalatra is vonatkoznak szerte a nagyvilágban. Idén januárban Hollandia és Japán az amerikaiakhoz hasonló intézkedéseket vezetett be.
Egyes processzorok, értelemszerűen a legfejlettebb GPU-k (főként Nvidia- és AMD-megoldások, jelenleg az Nvidia A100 a csúcs), magasszintű gépi tanulásra alkalmas technológiák gyártásához használt felszerelések nem adhatók el Kínának. Adalékként: a jelenlegi legjobb kínai MI-chipek legalább 90 százaléka Nvidia-termék. A törvény továbbá azt is tiltja, hogy az Egyesült Államokban tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek a kormány engedélye nélkül nem vehetnek részt csúcskategóriás külföldi chipek előállításában.
Helyi alternatívák hiányában, a kínai vállalatok a jól bevált módszerrel, azaz a rendelkezések kijátszásával, leleményes megkerülésével igyekeznek reagálni az amerikai intézkedésekre, miközben az ország vezetése 143 milliárd dollárral támogatja a félvezető-ipart. Egyes cégek a tiltás előtt beszerzett chipeket adják bérbe, vagy másoknak fizetnek a hozzáférésért, esetleg a korlátozások által érintetlen leányvállalatok közreműködésével vásárolnak például A100-at. Megnőtt a fedőcégek jelentősége, és persze az összes amerikai vállalat sem tartja be a törvényt, hanem kiskapukat keresve és találva, bonyolult, szinte áttekinthetetlen felhőszolgáltatás-rendszereken keresztül kínál hozzáférést kínaiaknak.
Mire jó a gallium és a germánium?
Kína – miután áprilisban kiberbiztonsági próbának vetette alá a cég egyes cikkeit – májusban az egyik kulcsszereplő, a számítógépes memóriákat, adattárolási technikákat gyártó amerikai Micron Technology elleni intézkedéseket jelentett be: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta, hogy vezető helyi cégek Micron-termékeket vásároljanak.
Második ellenlépésként a pekingi hatóságok július elején közölték, hogy erősebben kontrollálják, azaz korlátozzák a globális chipgyártásban stratégia jelentőségű két nyersanyag, a gallium és a germánium exportját.
A gallium késsel könnyen vágható, puha, ezüstös fém. Gyakran használják félvezetők és fénykibocsátó diódák (LED-ek) gyártásában kulcsfontosságú vegyületek előállításához. A germánium könnyen törő, kemény, szürkésfehér, fény- és elektromos adatokat továbbító optikai szálak gyártásához használt fém.
Az exportcsökkentés Kína 2021-es próbálkozásához hasonlítható, amikor tizenhét ritkafödém kivitelét igyekeztek korlátozni. E ritkafödémek globális kínálatának és piacának több mint felét a kelet-ázsiai ország állítja elő, illetve tartja ellenőrzése alatt.
A gallium és a germánium nem tartozik ebbe az anyagcsoportba, viszont – a ritkafödémekhez hasonlóan – mindkettő bányászata nehéz és drága. Az ok, hogy általában gyakoribb fémek, mint az alumínium, a cink és a réz kitermelésének melléktermékei. Feldolgozásuk a kitermelő országokban történik.
Az amerikaiak problémáját súlyosbítja, hogy Kína a világ elsőszámú gallium- és germánium-kitermelője, a globális gallium-gyártás 98, germánium-termelés 68 százaléka náluk történik. Az ország gazdasága, az állami támogatások és az alkalmazott technológiák lehetővé teszik a két anyag és más ásványok alacsonyabb áron történő értékesítését.
Hogyan tovább?
A korlátozásra a tőzsde is gyorsan reagált: a kínai és az ausztrál gyártók részvényei másnap tíz százalékkal emelkedtek. Könnyen elképzelhető, hogy következő ellenlépésként, Peking ismét megpróbálkozik a félvezetőgyártásban szintén kritikus tizenhét ritkafödém exportjának korlátozásával, amelyeket könnyű megtalálni, feldolgozni viszont annál nehezebb. Vagy egyszerűen csak emlékeztetik az USA-t, Hollandiát és Japánt, hogy „eddig, ne tovább?”
Az Egyesült Államok máris alternatívákban gondolkozik – jelenlegi gallium-importjának egyötöde az Egyesült Királyságból és Németországból, germánium-importjának harminc százaléka pedig Belgiumból és Németországból érkezik.
„Ez csak a kezdet. Ha folytatják a Kínával szembeni csúcstechnológiai korlátozásokat, az ellenintézkedések is egyre súlyosabbak lesznek” – nyilatkozta Wei Jianguo korábbi kereskedelmi miniszterhelyettes.
Az exportkorlátozásokkal viszont csökkenhet a piaci dominancia. Kína már 2010-ben, akkor is az Egyesült Államokkal való viszony megromlása miatt, csökkentette ritkafödém-kivitelét. Reakcióként, más országokban megfeszített erővel kezdtek el a kitermeléssel és az előállítással foglalkozni.
Amerikai adatok alapján Kína 2010-es 97 százalékos világpiaci részesedése 2019-re 60 százalékra csökkent.
