(Kiemelt kép: Freepik)
A kriptopiaci szakértők szerint 90 százalék annak az esélye, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, rövidebb nevét a SEC még január 10-e előtt rábólint legalább egy bitcoin-ETF engedélyezésére, de azt sem tartják kizártnak, hogy erre hamarabb sor kerül. A felügyelet talán még az idén kiadja az első bitcoin-ETF-engedélyt. Sőt jó eséllyel nemcsak egy vállalatnak adja majd, ami piacra lépési hullámot indíthat el a teljes kripto szektorban.
Mi az az ETF?
Ha egy termék túl bonyolult, vagy túl drága a piac számára, akkor a cégek befektetési társaságot hoznak létre, amelynek a fő profilja a termékkel való kereskedés, illetve a termék köré épített szolgáltatás kialakítása. Ezzel a szóban forgó termék nem csak a származékos, más néven derivatív piacon jelenik meg (drágán), hanem az értékpapír piacokon is, a befektetési társaság befektetési jegyeinek formájában. A befektetési társaság részesedési jegyeket bocsát ki, amelyeket felkínál a vásárlóknak. A papírok névértéke természetesen sokkal olcsóbb, mint magának a terméknek az értéke, de a papírok értékét maga a termék, illetve a termék értékének változása biztosítja.
Ezen befektetési társaságok közül szeretne most néhány a szabályozott piacokra lépni. Megnyílt az amerikai tőzsdefelügyelet bitcoin-ETF-ekkel kapcsolatos elbírálási időszaka, a jelenlegi idősávban a szabályozónak november 17-ig van lehetősége engedélyezni az első bitcoin-ETF-et, amelytől a befektetők jelentős része a kriptopiac széles körű elfogadását várja. Az engedélybenyújtási időszakban 12 befektetési vállalat állt elő saját beadvánnyal, így az SEC-nek bőven van miből válogatnia – bár ez közel sem jelenti azt, hogy mind meg is kapja az engedélyt. Már az is nagy siker, ha egynek meglesz. A helyzet ugyanis az, hogy a szabályozott piacok nem igen akarják elfogadni a kripto devizákat, az értékpapírpiacok fekete lovának tartják. Nem véletlen, hogy hosszadalmas az ETF-indítás engedélyezésének technikai oldala, a zöld jelzés felvillanása után még hónapokig is eltarthat a valós piacra lépés – nem szabad elfelejteni, hogy szabályozott, transzparens piacokról van szó.
Csődbe ment FTX
Ráadásul nemrég ment csődbe az Egyesült Államok legnagyobb kripto tőzsdéje az FTX, amelyet Sam Bankman-Fried alapított, de visszaélések miatt bíróság elé állították. Az egykori kriptoguru ellen hét vádpontban, köztük hűtlen kezeléssel, csalással és pénzmosással kapcsolatban született elmarasztaló ítélet. Az esküdtszék által igaznak elfogadott vádak szerint a „szakember” mindenfajta felhatalmazás nélkül irányította át az általa alapított kriptotőzsde ügyfeleinek pénzét a börze kapcsolt befektetési vállalatához, az Alameda Research számláira, amely ezeket a javakat sajátjaként kezelte és fektette be, sok esetben kockázati eszközökbe. A vád azt is bizonyítani tudta, hogy politikai kampányok illegális támogatására is jutott ebből a pénzből, ahogy ingatlanvásárlásokra is futotta a befektetők magánvagyonából. A javak hűtlen kezelésére akkor derült fény, amikor 2022 végén a kriptopiac, így például a bitcoin is mélyrepülésbe kezdett, a tőzsde ügyfelei pedig pénzükhöz akartak jutni, zárni akarták a pozícióinkat – csakhogy nem tudták, mivel az FTX nem rendelkezett a tőkével. Logikus, hogy a szabályozott piac az ilyen, vagy ehhez hasonló anomáliákat szeretné kiszűrni a rendszerből, hogy tiszta és átlátható képet kapjanak a „kisbefektetők” a piacról. Jóllehet a kripto nem egészen az átláthatóságáról híres. Leginkább azért, mert ezen pénzek értékének alapja sokkal összetettebb, mint más valutáké. Röviden: egy ország pénzének értékét az ország gazdaságának ereje adja, míg egy kripto eszköz értékesok esetben az információtechnológia alakulása, az IT szektor teljesítménye, a területeken lekötött erőforrások és persze a felhasznált energia (is) adja.
Ugyanakkor korai lenne temetni a csődbe jutott FTX kriptotőzsdét, mert többen is bejelentkeztek az életre keltésére. Erre a hírre a sorsára váró tetszhalott kriptoplatform úgynevezett natív tokenje az FTT, 50 százalékot emelkedett a múlt hét végén. A platform életre keltésében az egyik érdeklődő Tom Farley, a New York-i Értéktőzsde korábbi elnöke által vezetett Far Point. A másik a Figure Technologies fintech startup, míg a harmadik a Proof Group kriptográfiai kockázatitőke-társaság. Mondani sem kell, hogy erre a hírre a bitcoin is jól reagált, de a befektetők nem elsősorban erre „gerjedtek”.
Remény
A nagyon rossz napokat megált bitcoin hívei üdvözlik az ETF-ek esetleges megjelenését a szabályozott piacon. Az árfolyamot 18 havi csúcsra tornászták, de még így is elmarad a fénykorban jegyzett 55-60 ezer dollártól. A BlackRock első, nyári ETF-kérelmét követően a bitcoin árfolyama 23 százalékos felfutást élt meg, október közepe óta pedig további 35 százalékkal került feljebb a kurzus. A jelenlegi árfolyamcsúcs elérése kiemelten fontos lehet a bitcoin számára: az elemzők ugyanis rámutatnak: a 36 ezer 500 dolláros szint alá a Terra stabilcoin bedőlésekor szakadt be a kurzus, és egészen mostanáig nem is tudott a fölé visszatérni – az ETF-fel kapcsolatos várakozások ugyanakkor minden jel szerint még ezt a botrányt is feledtetni tudják a befektetőkkel.
Fontos megjegyezni, hogy a befektetői optimizmus nem feltétlenül korrelál a szakértők véleményével. Ugyanis egyáltalán nincs egyetértés az elemzők körében arról, merre indulhat meg a bitcoin árfolyama, ha jóváhagyják az első spot ETF-et. A teljes kriptopiacot az a kérdés tartja lázban, vajon ezúttal tényleg rábólint-e a SEC az első spot bitcoin ETF-re, amelytől az alternatív devizák rajongói a szegmens mélyebb pénzpiaci integrációját várják, ellenzői azonban attól félnek, a kriptodevizák széles körű elfogadása egy roppantul volatilis, központi felügyeleti szervvel nem rendelkező, csalásra és manipulációra is könnyedén felhasználható eszköz térnyerését segítheti elő, veszélyeztetve a szabályozott piacok biztos működését. Ez kicsit holisztikus, de sajnos a szabályozott pénzpiacok egyes termékei éppen a szabályozás területén rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz, úgymond szövetet képeznek. Vagyis ha az egyik piaci szereplő kiskaput talál (az eszköz sajátosságai miatt) egy-egy szabály kikerülésére, akkor azt más is megteheti, felborítva az egyensúlyt.
Vannak elemzők akik szerint nem a bevezetés engedélyezése, hanem csak az időpontja kérdéses. Szerintük a piacok jó eséllyel már beárazták a bitcoin-ETF jóváhagyását arra számítanak, hogy a piacra dobást követően hatalmas profitrealizálási hullám (az a bizonyos 20-30 százalékos rali forintosítása) kezdődik, ami értelemszerűen lenyomja az árfolyamot.
Vannak azonban ennél optimistább elemzői vélemények, miszerint az ETF-körüli őrületes spekuláció részben egy tünete annak a bikapiaci lendületnek, ami a kriptok kurzusában megbújnak. A szakértői vélemények szerint ugyanis a tavalyi kriptopiaci összeomlást követően már valóban kezd magára találni a szegmens, míg a jelenlegi makrokörnyezet fundamentális oldalról nyújthat támaszt a sokak szemében egyértelműen menekülőeszközként számon tartott devizának. Ehhez persze érteni kellene a hagyományos pénzpiacok működéséhez is.
Röviden annyit kell tudni, hogy a magas kamatkörnyezet nem tesz jót a világ vezető valuta árfolyamainak. Olyannyira nem, hogy az olyan kicsiny pénzeszközök, mint például a forint, most kifejezetten jó befektetésnek bizonyulnak, hiszen az itteni kamatszintek magasabbak, mint a fejlett piacokon tapasztalat, így kamattöbbletet lehet realizálni a befektetések forintban tartásával. Ez az egyik. A másik, hogy magas kamatkörnyezetben a megtakarítások kerülnek előtérbe, cserébe kevesebb pénz áramlik a gazdaságba. Ez lassabba gazdasági növekedést okoz és ahogy említettük a gyengébb gazdasági teljesítmény gyengébb nemzeti valutát jelent – természetesen más országok valutáihoz képest, már aki nagyobb teljesítményt tud felmutatni.
Ilyen piaci környezetben keres a tőke olyan eszközöket (például bitcoin), amely kockázatos ugyan, de nagyobb hasznot lehet vele elérni, mint dollárban, vagy euróban. A bitcoin árfolyamának alakulására feltett „tétek” nagyságából az látszik (vélik a technikai elemzők), hogy a 40 ezer dolláros szint környékén egy nagyjából 500 millió dolláros „call”, azaz vételi ajánlattömeg állt össze, messze több, mint bármely más árfolyamszinten. Igen ám, de ez nem csak felfelé, hanem 40 ezer dollárnál lefelé is támasztékot ad. Mindez azt mutatja, hogy a bitcoinban jelen pillanatban 40 ezer dollárig tartó szufla van. Ha azt valamikor eléri, akkor érdemes újra megvizsgálni, hogy az árfolyam merre felé indul el, jó eséllyel már egy szabályozott piaci környezetben lehet majd vizsgálni a kripto eszköz lehetséges mozgását.
