A szerződés szerint a most lekötött áram mennyiségét akár a négyszeresére is növelhetik – írta a Bloomberg.
Az MI-robbanás neuralgikus pontja
A hivatalos tájékoztatás szerint az energia a Philadelphiától délnyugatra fekvő Holtwood és Safe Harbor erőművekből származik majd. Ezek az erőművek a következő húsz évre 670 megawattos termelőkapacitással rendelkeznek.
A legnagyobb adatközpont-fejlesztők – így a Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta is – hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak. Márpedig az áramellátás biztosítása jelenleg az egyik legneuralgikusabb pontja az MI-robbanásnak.
A nagy tech-cégek részéről olyan csillapíthatatlan energia-éhség érzékelhető, amely még a nukleáris energia iránti lelkesedést is újjáélesztette.
A Brookfield-Google megállapodás része annak a 70 milliárd dolláros MI- és energetikai beruházásnak, amelyet a Trump-kormány múlt kedden jelent be.
Versenydrukk amerikai módra
A Fehér Ház az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett a globális MI-versenyben. Ugyanakkor Trump elnök vámjai és a megújuló energiák adókedvezményeit megszüntető legújabb intézkedések komolyan veszélyeztetik ezeket az erőfeszítéseket.
A Google mostani szerződése az első “fejezete” annak a keretmegállapodásnak, amelyben a tech-óriás összesen 3000 MW vízenergiát kíván beszerezni a Brookfieldtől.
A szerződés a maga módján egyedülálló a nagyvállalati szférában, és egyben a legnagyobb energia-vásárlási megállapodásnak nevezik a vízenergetika területén.
A lépés egyértelműen támogatja a Google adatközponti terjeszkedését és hozzájárul majd a cég emissziós célkitűzéseihez is.
A vízenergia azért vonzó, mert a termelés részben szabályozható, így a szükséges mértékben képes kiegészíteni a szél- és napenergiát. Ráadásul ez utóbbival ellentétben éjjel-nappal képes áramot biztosítani.
Több mint dinamikus növekedés Ázsiában
A Google-hoz hasonlóan a világ másik felén, a szintén ambíciózus tech-iparral rendelkező Délkelet-Ázsiában is folyamatos kihívást jelent az adatközpontok táplálása.
Mint arra a ThinkChina egy cikkében rámutatott, az urbanizáció, népesség-növekedés és a klímaváltozás egyaránt fokozza a “víz-stressz” nevű jelenséget.
Ez akkor lép fel, amikor a hasznosítható, megfelelő minőségű víz valamilyen mértékben korlátozza a vízigények kielégítését.
Ami pedig a tech-ipart illeti,
a délkelet-ázsiai adatközpontok kapacitása 2019 és 2023 között megduplázódott: 0,8-ról 1,7 gigawattra nőtt.
A világ többi részéhez hasonlóan az ázsiai digitális transzformációt is az MI bővülő felhasználása, a felhőszolgáltatások és a digitális gazdaság növekedése hajtja.
A legújabb adatok szerint a térség hat legnagyobb gazdasága – Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám – összesen 2,9 gigawattnyi új kapacitást építenek.
Lassulásnak nyoma sincs
Előrejelzések szerint a délkelet-ázsiai régió adatközponti kapacitása 2030-ig háromszorosára nőhet. Számokban kifejezve ez 5,2 és 6,5 GW közötti összkapacitást jelenthet.
A beruházások olykor “ész nélkül”, vagyis a környezeti hatások mélyebb figyelembevétele nélkül zajlanak. Egyes statisztikák szerint a délkelet-ázsiai régió mintegy 700 milliós népességének 74 százaléka már most szembesül a vízstressz-jelenséggel.
Mintegy 350 millió ember már a mindennapokban komoly vízhiánnyal szembesül – ez pedig globálisan a legrosszabb mutató.
Riasztó számok, aggasztó jelen
Egyetlen MI-kiszolgáló létesítmény annyi áramot fogyaszt, mint százezer amerikai háztartás. Ebből a hűtés a teljes energiaigény mintegy 40 százalékát teszi ki.
Délkelet-Ázsia villamosenergia-termelésének mintegy 70 százaléka még mindig fosszilis forrásokból származik. Ez nem csupán a karbonkibocsátás, de a hálózatok stabilitása kapcsán is aggodalmakat szül.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a régió adatközpontjainak villamosenergia-igénye 2030-ra csaknem megduplázódik. Egyes országokban az adatközpontok energiaigénye elérheti a nemzeti áramfogyasztás 30 százalékát.
A vízszükséglet ezzel párhuzamosan növekszik. Az ENSZ becslése szerint egy 1 MW-os adatközpont évente 25,5 millió liter vizet használ fel. Ez 300 ezer ember napi szükségletének felel meg.
A kaliforniai Riverside Egyetem tudósai szerint egy száz szóból álló MI-prompt körülbelül 519 milliliter vízfelhasználást jelent.
A következmények pedig máris nyilvánvalók Délkelet-Ázsiában.
Különösen Malajziában, amely 2030-ra a GDP 35 százalékát a digitális gazdaságból kívánja fedezni. Tavaly 101 új adatközponti kérelem érkezett be a malajziai hatóságokhoz, amelyek együttes vízszükséglete meghaladja a napi 808 millió litert.
(Kép: Unsplash/Dan Meyers)
