Több ültetett erdő, több nap- és szélenergia, föld alatt tárolt széndioxid – így képzeli el az unió környezetvédelmi jövőjét 2050-ben. A cél a karbonsemlegesség elérése, vagyis, hogy minimálisra csökkenjen a közlekedés és az erőművek által kibocsátott üvegházhatású mennyisége, a maradék pedig megfelelő ellentételezésre kerüljön.
Ehhez elsősorban a megújuló energiai projekteket támogatná a november 28-án megjelent tervezet, hogy a fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) energia felhasználása kiválthatóvá váljon. A szén-dioxidkibocsátást emellett meg is kötnék az erdőtelepítések révén, ahol pedig ez is kevés ott, földalatti tárolók épülnének, hogy ne juthasson a légkörbe az üvegházhatású gáz. A metánkibocsátás a hulladékgazdálkodási technológia megváltoztatásával, a dinitrogén-oxid kibocsátás pedig a műtrágyázás kiváltásával érhető el.
Kell a a hálózati infrastruktúra fejlesztése
A McKinsey most nyilvánosságra hozott kutatása ugyanakkor bizonyos tekintetben megkérdőjelezi ezeket a célokat. A becslés szerint az európai adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra várhatóan csaknem megháromszorozódik, és így főként az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származó villamosenergia-ellátás jelentős növelésére, valamint a hálózati infrastruktúra fejlesztésére lesz szükség.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fellendülésével az elmúlt néhány évben megnövekedtek az adatközpontok beruházásai. Kérdés, hogy az országok hogyan tudják kielégíteni a villamosenergia-igények várható növekedését, amely az egyre több adatközpont nyomán fejlődik. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az adatközpontok elsődlegesen az Egyesült Államokban nőnek, de például Kínában és Európában is több adatközpontot kell telepíteni az elkövetkező években.
Sokszorozódás kontra stagnáló energiaigény
A McKinsey jelentése szerint Európában (az Unióban, Norvégiában, Svájcban és Nagy-Britanniában) a régió adatközpontjainak teljes informatikai terhelési igénye 2030-ra várhatóan 35 gigawattra fog növekedni a mai 10 gigawattról. Az energiafogyasztás az évtized végére közel megháromszorozódik, több mint 150 terawattórára nő a mai körülbelül 62 terawattóráraról. Az összeurópai fogyasztásban körülbelül öt százalékot fognak adni az adatközpontok, ez a szám most csak két százalék.
Az adatközponti igények kielégítése legalább 250-300 milliárd dolláros infrastruktúra-beruházást igényel, és ebben nincs benne az energiatermelési kapacitás. A villamosenergiakereslet-növekedés kielégítése a villamosenergia-ellátás jelentős fejlesztését teszi szükségessé, ami jelentős változás az európai gazdaságban, ugyanis a kontinensen az aggregált energiaigény 2007 óta viszonylag stagnál.
