1. A digitális szaktudás iránti kereslet továbbra is magas marad, de a tehetséghiány is fokozódik tovább
A hatalmas technológiai cégeknél történt, közelmúltbeli elbocsátások a technológiai buborék kipukkanásáról beszéltek, holott ez inkább a Szilícium-völgyi buborék pukkanása volt. A technológiai piac továbbra is erős, amint azt a szakképzett alkalmazottak hiánya is mutatja – ez a hiány a következő évben csak tovább fog növekedni.
2020 óta a vállalatok többsége világszerte a technológiai modernizációra fordított kiadásokat, óriási keresletet teremtve a digitális szakértők, technikusok, IT-mérnökök és fejlesztők iránt. Kevés jele van annak, hogy a kereslet enyhülne.
Az IT-szektor rohamosan terjeszkedik az EU-piacon, amit a világjárvány még tovább gyorsított. Ennek fő mozgatórugói a digitális átalakulás, az automatizálási lehetőségek és a kiberbiztonság iránti igény. Az Európai Bizottság által készített Hiány- és többletszakmák elemzése szerint, szinte minden informatikai szakma szerepel a „nagymértékű hiányszakma” listáján.
Erni – egy svájci szoftverfejlesztő cég – szerint az EU-ban minden harmadik cég programozókat keres. Az Eurostat jelentése alapján az Európai Unióban a cégek több mint 50 százaléka nehezen toboroz informatikai kollégákat a képzett szakemberhiány miatt. Csak Németországban jelenleg több mint 124 ezer állást van betöltetlenül, de Magyarországon is legalább 30 ezer fejlesztő hiányzik. A jelentés szerint sok vállalat egyre több nemzetközi tehetséggel dolgozik együtt, hogy pótolja a hiányt.
A programozás mellett néhány további más készség is nagyon fontossá válik a területen, mint például a biztonságmenedzsment, a projektmenedzsment, a fenntarthatósági menedzsment és a fenntartható szoftverfejlesztés.
2. A technológiai sokszínűség növelésére irányuló kezdeményezések növekedni fognak, de az eredmények 2023-ban nem lesznek láthatók
A technológiai ipar sok tekintetben meglehetősen homogén, különösen az etnikai hovatartozás és a társadalmi-gazdasági háttér tekintetében. Volt néhány figyelemre méltó kivétel, amelyek közül sokat ünnepelt az ICT-világ, de összességében a technológiai vezető szerep továbbra sem képviseli a szélesebb társadalmat – ami számos nemkívánatos következménnyel jár.
A technológiai vállalatok általános megközelítése, amikor megkérdőjelezik homogén vezetői csapataikat, az, hogy sajnálják, hogy kevés lány vesz fel tudományos-technológiai tudományágakból tantárgyakat az iskolában. Tehát a probléma az alapoknál kezdődi. A közelmúltban kiadott, az európai techipar helyzetéről szóló jelentésben a sokszínűséggel kapcsolatos megállapítások ismerős kihívásokat rejtő adatokat mutatnak: Európában az összes kockázatitőke-finanszírozás 87 százalékát továbbra is csak férfiakból álló alapítók fektetik be és a csak nőkből álló csapatok által felvett finanszírozás aránya 3 százalékról 1 százalékra csökkent 2018 óta. A létező európai üzleti unikornisok egyike sem egy kizárólag nőkből álló alapítócsapat.
Az adatok szerint az etnikai kisebbségi alapítókat is diszkriminálják: az európai unikornisok mindössze 1,4 százalékát hozta létre egy teljes egészében kisebbségi etnikai vállalkozókból álló alapítócsapat és ezek az cégalapítók a teljes unikornistámogatás, mindösszesen 0,7 százalékát gyűjtötték össze.
A jelentés szerint az európai technológiai vállalatok mindössze 35 százaléka rendelkezik olyan toborzási programmal, amely különböző hátterű embereket szólít meg. 2023-ban ennek a számnak növekednie kell, ha másért nem, mint a vállalatok által tapasztalt hatalmas szakképzettségi hiányok miatt.
3. Vége a zöldmosdatásnak
A techiparnológia potenciálisan jelentős szerepet játszhat az ÜHG-kibocsátás csökkentésében és az éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak mérséklésében. Sajnos jelenleg inkább a probléma része, mivel a technológiai infrastruktúra hatása a vállalatok szénlábnyomára folyamatosan növekszik.
A fenntarthatóság azonban továbbra is egyre fontosabb lesz a tech-vásárlók számára, és a beszállítók kénytelenek lesznek emelni a tétet, mivel a potenciális ügyfelek, befektetők és alkalmazottak részletesebb fenntarthatósági mutatókat követelnek. 2022-ben megnőtt a zöldmosással kapcsolatos tudatosság és egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság marketingként alkalmazzák a nagyvállalatok.
23-ban várhatóan, a tech-cégek élenjárnak majd a fenntarthatósági célok meghatározásában, elérésében. Ezt az is generálja, hogy a technológiai befektetők átlagéletkora csökken és ez a jelenség gyakran olyan értékekhez kapcsolódik, amelyek jobban illeszkednek a nagyobb környezeti fenntarthatósághoz. Az elmúlt évtizedek legszűkebb munkaerőpiaca, a Z-generáció erejét is növelte, akikről sok toborzó és munkaadó szerint sokkal inkább értékvezérelt, mint az előző generációk, az erős környezetvédelmi program alapvetően fontos számukra.
E nyomás hatása azt jelentheti, hogy a zöldmosdatást 2023-ban nehezebb lesz fenntartani a vállalatok számára.
4. A web3 térhódítása
A 2022-es év a kriptovaluták haláltusája lett, de a mögötte lévő blokklánc technológia továbbra is sokat ígér. Bár a Bitcoin buborék kipukkadt, a web3-technológiák és gyakorlatok, mint például a blokklánc és a decentralizáció, egyre fontosabbá és népszerűbbé válik. Elvégre azok a problémák, amelyeket meg akarnak oldani, mint például az internet masszív központosítása a web 2.0 korszakában, még mindig megoldásra várnak.
2023-ban jelentős blokklánc-innovációt fogunk látni, ahogy eltávolodunk a hype csúcsától és a blokklánc valódi képességeit szélesebb körben megismerhetjük. Ahelyett, hogy a blokkláncot alkalmazásokba és vállalkozásokba kényszerítenénk, amelyekre nyilvánvalóan nem alkalmas, több felhasználási területet fogunk látni olyan területeken, ahol valódi értéket tud nyújtani, mint például az árukövetés és az intelligens szerződések.
A web3 iránti érdeklődés idén alábbhagyott a kriptográfiai para és az FTX összeomlása után, de a dedikált fejlesztők magja megmaradt és csak arra várnak, hogy a megfelelő cég felkapja őket.
A web3 legtöbb fogyasztónak szánt alkalmazása – a metaverse – továbbra is béna és alulfejlett. A hardver még mindig túl terjedelmes és drága, a koncepcióból teljesen hiányzik egy olyan alkalmazás, amely beterelné az embereket a Metába. A siker elkerülhetetlen, de nem jön el 2023-ban.
5. A FinOps a fősodorba kerül
Gyakran előfordul, hogy a legfenntarthatóbb út egyben a legolcsóbb is és ez minden bizonnyal így van, ha a felhőről van szó.
A felhő infrastruktúráját mindig is a rugalmasság előfeltétele alapján értékesítették. A DevOps-nak agilitásra van szüksége és csak a felhő képes ilyen mértékű agilitásra. A probléma az, hogy amikor ilyen egyszerű a felhőpéldányok üzembe helyezése, könnyen megfeledkezhetünk a költségekről – és az infrastruktúra leszereléséről, amelyet már nem használunk ki teljesen.
A FinOps a Finance és a DevOps házassága, egy fejlődő felhőalapú pénzügyi menedzsment tudományág és gyakorlat, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy maximális üzleti értéket érjenek el azáltal, hogy segíti a mérnöki-, pénzügyi-, technológiai- és üzleti- csapatokat az adatvezérelt döntések meghozatalában.
A FinOps egy olyan gyakorlat, amely átruházza a felhőhasználat tulajdonjogát, felelősségét és maximalizálja a ROI-t azáltal, hogy segíti a felhőszolgáltatásokat megbízó összes csapat együttműködését. Megfelelő gyakorlással csökkenti a felhőbe való migráció kockázatát, ellenőrzi a költségeket és maximalizálja a megtérülést. 2023-ban valószínűleg növekszik a digitális és vállalati érettség és a FinOps bekerül a technológiai kultúra fősodrába, mivel a vállalkozások a költségek- és a kockázatok csökkentésére törekszenek.
