Az Országgyűlés 2022. decemberében fogadta el az Európai Unió hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveinek történő megfelelést célzó törvények szükséges módosítását. Ennek következtében 2023. július 1-jétől a Magyar Állam felelősségi körébe kerül a hazai hulladékgazdálkodási rendszer. 2023. július 1-jét követően az eddigi megosztott önkormányzati és állami hulladékgazdálkodási közfeladatok helyett az előbbi megszűnésével egy centralizált hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, melyben az állam hulladékgazdálkodási közfeladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységre terjed ki. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére koncessziós szerződéssel 2023. július 1-től 35 évre átengedi a MOL csoport tagjának, a MOHU-nak.
Régóta téma a fenntarthatóság
Már a hatvanas évektől tanulmányokkal bombázták a környezetért aggódók a kormányzati döntéshozókat és hívták fel a közvélemény figyelmét is arra, hogy mi történik a 2100-ig terjedő jövőben, ha a világ népessége az iparosodás során a környezet használatát és szennyezését folytatja. Majd jóval később, 2002. augusztus 26-től szeptember 4-ig közötti időszakban tartott dél-afrikai Johannesburgban a fenntartható fejlődésről rendezett világcsúcstalálkozón készült el a Johannesburgi Nyilatkozat a Fenntartható Fejlődésről, amelyben meghatározták többek között, hogy a részt vevő országok 2020-ig csökkentsék a káros kémiai anyagok termeléséből és használatából származó egészségügyi és környezeti kockázatokat. Mégis, 2005-ig sok ország nem rendelkezett fenntartható fejlődés stratégiával, Magyarország is csak 2007-ben készítette el azt.
Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)
A fenntartóság témaköre mára hatalmas problémává vált, s ezen belül pedig az egyik legnagyobb gondot a nem megfelelően kezelt hulladékok jelentik. Az elmúlt évtizedekben ugyanis megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt hulladék mennyisége. Mind az ipari, mind pedig a háztartási hulladék jelentős része azonban még mindig nem kerül vissza az újrahasználat vagy újrafeldolgozás körforgásába, az energetikai hasznosítás hiánya viszont jelentős terhelést jelent a természetnek.
Végül az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, hogy így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. Az unió hulladékpolitikájában azt is meghatározták, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlanítás) költségeit a gyártók és termelők fizessék meg. Ezt hívják kiterjesztett gyártói felelősségnek (extended producers responsibility – EPR). A szakemberek reményei szerint ez a törvény fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását.
„Azon társaságok számára viszont, akik eddig elem, gépjármű, textiltermékek, sütőolajok, zsír és fabútorok forgalmazása révén nem voltak érintettek, rendkívül fontos a felkészülés az új rendszer bevezetésére.”
A törvény alá az alábbi termékek tartoznak:
– csomagolóanyagok,
– egyes egyszer használatos műanyag termékek,
– elektromos és elektronikus berendezések,
– elemek és akkumulátorok,
– gépjárművek és alkatrészeik,
– gumiabroncs,
– reklámhordozó és irodai papír,
– használt sütőolaj,
– textil termékek,
– fából készült bútorok.
Az EPR-rendszerben a MOHU feladata, hogy gondoskodjon a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartásáról és üzemeltetéséről. Az EPR-rendszer mellett egyes csomagolások (például: üveg, alumínium italtartók) esetében meg fog jelenni a kötelező visszaváltási díj, illetve a visszaváltási rendszer és annak beruházási, és üzemeltetési költségeihez való hozzájárulás is, amely ugyancsak a gyártókat terheli.
Az EPR továbbá hozzájárul ahhoz, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelően 2040-ig a teljes hazai települési hulladékmennyiség 65 százalékát újrafeldolgozzák Magyarországon.
A gyártói felelősségi díj júliustól él, de már most ad tennivalót
Az új rendszer magában foglalja a hulladékgazdálkodási koncessziót elnyert MOHU MOL Zrt.-vel való együttműködés kötelezettségét is, és fontos elem, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó termékek nem azonosak a környezetvédelmi termékdíjas termékekkel. Ezek párhuzamosan, együtt terhelik majd a gyártókat.
„A márciusi kormányrendelet számos könnyítést hozott az eredeti elképzeléshez képest a számlázással, illetve a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A részletek pontosítása önmagában kedvező fejlemény, ugyanakkor érdemes lenne, hogy minden érintett részletesen átvizsgálja a szabályozás rá vonatkozó részleteit” – tanácsolja dr. H. Nagy Dániel, a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, a Mazars Kft. partnere. Hozzáteszi, hogy a környezetvédelmi termékdíjban az eddig érintettek számára a legfontosabb feladat talán a vámtarifaszámoknak és a jogszabályi definícióknak való megfelelés ellenőrzése, illetve annak feltérképezése, hogy mekkora az átfedés a környezetvédelmi termékdíjjal, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal érintett termékek között. Azon társaságok számára viszont, akik eddig elem, gépjármű, textiltermékek, sütőolajok, zsír és fabútorok forgalmazása révén nem voltak érintettek, rendkívül fontos a felkészülés az új rendszer bevezetésére. „Jelenleg problémát okoz, hogy – bár a regisztráció elindult és alig több mint egy hónap múlva élesben indul a rendszer – még mindig nem hozták nyilvánosságra a fizetendő díjak mértékét, ami igencsak megnehezíti a felkészülést” – fűzi hozzá dr. H. Nagy Dániel.
