Szerző: Sebők Viktória
– Áttörést hozott a készenléti szervek zárt láncú kommunikációjának fejlesztésében az elmúlt egy év, aminek köszönhetően a hangalapú kapcsolat mellett hamarosan már szélessávú EDR hálózat is elérhető lesz. Mi tette lehetővé ennek a folyamatnak az indulását?
– A jelenleg is használt vezeték nélküli kommunikációs hálózat, a TETRA (Terrestrial Trunked Radio), amelyet az egész világon olyan kritikus, speciális területek nagy biztonságú csoportkommunikációs igényeinek ellátására fejlesztettek ki, mint a hatósági,- készenléti,- rendvédelmi szervek és kritikus közszolgáltatást nyújtó intézmények (például a tömegközlekedési vállalatok, energetikai,- és közüzemi szolgáltatók), elavulttá vált, a mai kor felhasználói igényei kapcsán nem képes közvetlen és nagysebességű adatátvitelre.
Ezzel kapcsolatosan még 2019-ben megfogalmaztunk egy 2027-ig tervezett szélessávú szolgáltatásfejlesztési fókuszú középtávú stratégiát, lényegileg ennek az útját járjuk a pandémia és az ukrán háború ellenére. Folyamatosan kutatjuk a szélessávú, mobil adatátviteli hálózat fejlesztésének lehetőségeit. A 2019 óta eltelt időszakban elkészítettük a rendszerre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, az országos területi lefedettség kialakításához szükséges ún. nominál tervet, felmértük a felhasználók szélessávú alkalmazás igényeit, valamint potenciális szállítók és kereskedelmi szolgáltatók bevonásával sikeres teszteket is lefolytattunk. Az ezt követő pandémiás helyzet és a gazdasági kihívások nem kedveztek az előre ütemezett startégiai lépések megvalósításának, fejlesztések elindításának, így az EDR szolgáltatások modernizációját és a szélessávú EDR hálózat kiépítését – konkrétan egy szélessávú PPDR (Public Protection and Disaster Relief) hálózatot – a 2023-as évben tudtuk megkezdeni, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030) elvárásaival összhangban.
– Mit jelent mindez és milyen feladatok várnak Önökre?
– Alapvetően egy több lépcsős fejlesztési folyamatot kezdtünk meg, amelyből az első lépést a hálózat készenléti használatra való felkészítése és fejlesztése jelenti, amin már gőzerővel dolgozunk. Közvetlen lépésként jelenleg egy core-hálózati fejlesztés van folyamatban, mindemellett a hálózat kedvező lakossági lefedettsége mellett további rádiós hálózati fejlesztéseket tervezünk az országos területi lefedettség elérése érdekében. A publikus szolgáltatókkal ellentétben a mi feladatrendszerünk esetében nem elegendő a lakossági alapú lefedettség kiépítése. A készenléti szervezetek tevékenységének hatékony támogatása országos területi lefedettséget igényel, hiszen katasztrófa, vagy egyéb veszélyhelyzet bárhol lehet az ország területén. Az országos lakossági lefedettség alapú szolgáltatásokat 2024 év végével céloztuk meg, továbbá 2026 végével/2027 elejével tervezzük elérni a megkívánt országos területi alapú lefedettséget. A hálózatfejlesztés mellett az eltérő technológiai alapok okán a felhasználók számára a készülékcseréket is le kell folytatnunk majd, hogy a folyamat végén meg tudjuk valósítani a két rendszer integrációját (TETRA és szélessávú PPDR), majd végül záró momentumként az új hálózatra való teljes körű átterhelést.
– Ha már stratégiáról beszélünk, meg kell említenünk még egy nagyon fontos projektet, az „5G for Smart Communities ” pilotot. Mit kell róla tudnunk?
– A pandémiás évek alatt a fejlesztések megindítására nem volt lehetőség, ezért a 2022-es év során európai uniós közvetlen pályázati lehetőségeket kerestünk. Ennek eredményeként sikeresen pályáztunk a „Connecting Europe Facility” elnevezésű Európai Uniós program „5G for Smart Communities (CEF-DIG-2021-5GSMARTCOM)” című kiírására. A pályázat szkópja szerint az ukrán határszakasz részbeni területi lefedését, valamint a kapcsolódó 5G maghálózati és egyéb infrastrukturális feltételek kialakítását tűztük ki feladatul a 2023-2025 közötti időszakban. Nagyon jelentősek a felhasználói elvárások az 5G hálózati technológia kapcsán. A pilot valós lehetőséget teremt a rendőrség, a honvédség és a mentőszolgálat számára, hogy ezeket a képességeket a különböző készenléti alkalmazások igénybevételével tanulmányozhassák és a tapasztalatokat a mindennapi munkájukba beépíthessék.
Ha a projekt megvalósul, akkor az első PPDR célokat szolgáló 5G hálózat jöhet létre, amely mintaként szolgálhat az Európai Unió országai részére is.
– A Pro-M Zrt., mint a hazai készenléti szervezetek kommunikációját szolgáltató szervezet az elmúlt 17 évben jelentős változáson ment keresztül. Hogyan tudná a cég tevékenységének fejlődését összefoglalni?
– Annak idején az EDR hálózat megépítése iránt az igényt a decentralizált alapon működő mobil kommunikációs rendszerek indukálták, ugyanis a felhasználó szervezetek eltérő minőségű és biztonságú, szigetrendszerű, saját rádiós kommunikációs rendszereket használtak, amelyek a szervezetek közötti interoperabilitást nem biztosították, ellenben minden szerv külön akarta fejleszteni a saját képességeit. Ez sem üzemeltetés, sem pedig fejlesztés szintjén nem volt hatékony, az érintetteknek szervezetenként eltérő biztonsági résekkel, megoldandó problémákkal kellett szembesülniük. A mai EDR hálózat és a kapcsolódó szolgáltatások azzal a céllal jöttek létre, hogy legyen egy szilárd, magas biztonságú infrastruktúra, amelyen minden készenléti szervezet kritikus kommunikációját lehessen biztosítani.
A 2005-ben alapított Pro-M feladata az volt, hogy építse ki és üzemeltesse Magyarországon az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert (EDR), amely rekord gyorsasággal meg is valósult. A hálózat kiépítését követően egy üzemeltetés fókuszú tevékenység jellemezte a céget. Fejlesztési igényei miatt az állam 2012-ben megvásárolta a társaságot.
Ezt követően egy új korszak kezdődött el számunkra. Mondhatjuk, hogy úttörők voltunk, amikor a multinacionális vállalati kultúránkkal bekerültünk a NISZ csoportba. Szervezeti modellünk egyes elemeit az anyavállalat is átvette. Ugyanakkor változtak az elvárások, fejlesztenünk kellett egyes kompetenciáinkat, újra kellett definiálnunk magunkat. Határozottan kijelenthető, hogy 2015-öt követően nemcsak a hálózatunkat és a kapcsolódó szolgáltatásainkat fejlesztettük tovább, de alapvetően megújult a működési filozófiánk és az ügyfélkezelési kultúránk is, aminek a hatása évek óta látható az ügyfélelégedettségi felméréseink kiemelkedő értékeinél.
Ez az időszak egyebekben – immáron kormányzati szolgáltatói minőségben – nagyon komoly és sikeres fejlesztésekkel mérhető, hiszen ebben az időszakban, a világon elsők között valósítottuk meg a TETRA hálózat IP technológiai átállását, amely egyes európai országokban még most is folyamatban van. Mindemellett központi készülékszolgáltatásokat vezettünk be, elvégeztük a hálózat midlife upgrade-jét, továbbá a készenléti szervezetek mellett jelentősen kibővült az ügyfélkörünk.
A mai rendszer már nem annyira homogén, mint régen, ugyanis a 346/2010. (XII.28.) Kormányrendelet 2016-os módosításával megnyílt annak a lehetősége, hogy bővüljön a szolgáltatást igénybe vevők köre, így például az MVM, a BKK, a BKV, a MÁV, a Magyar Közút, a Magyar Posta, a Paksi Atomerőmű Zrt. vagy polgárőr szervezetek is az EDR rendszer felhasználói közé tartoznak.
Immáron több mint 200 kritikus infrastruktúra és veszélyes üzem, országos közszolgáltató tud vészhelyzet esetén együttműködni a katasztrófavédelemmel és az egyéb készenléti szervezetekkel az EDR hálózaton keresztül.
A tevékenységünk, az elvégzett munka akkor hatékony, ha a fent említett szervezetek és nagy közszolgáltató cégek gördülékenyen és magas megbízhatósággal támaszkodhatnak az általunk nyújtott szolgáltatásokra, azaz cégünk szlogenjével megfogalmazva minden körülmények között működik „a Biztos Kapcsolat”.
Lényegileg az a jó, ha a napi munkánk kapcsán nincs rólunk hír, hiszen ez azt is jelenti, hogy a küldetés kritikus szervezetek kommunikációja működik, kvázi „mindenki biztonságban van”… és ez így van jól, így legyen.
Dr. Balla Ferenc, a több mint 15 éve az EDR felhasználóinak készenléti, vészhelyzeti kommunikációját biztosító Pro-M Zrt. vezérigazgatója. Diplomáját az ELTE Jogtudományi karán szerezte. Tevékenységét a Pro-M Zrt.-nél 2011-ben kezdte, mint biztonsági igazgató, ezt követően 2013-tól általános vezérigazgató-helyettesi pozícióba került, majd 2016-tól vezérigazgatóként folytatta munkáját.
