A 2025-ös World Economic Forum (WEF) – Future of Jobs Report öt makrotredet azonosított, amelyek alapjában formálták át a globális munkaerőpiacot. A technológiai forradalom, a zöldátmenet, a demográfiai átrendeződés, a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai széttagoltság együttesen formálta át a foglalkoztatás térképét. S bár az év korántsem volt egyszerű, mégis közelebb vitt ahhoz, hogy választ kapjunk egy régóta feszítő kérdésre.
Magyarország az átlagosnál magasabb kockázati kategóriában
A technológiai változás, azon belül az automatizáció és a mesterséges intelligencia minden eddiginél gyorsabban alakítja át a munkaerőpiacot. Noha az idén az MI nem okozott hirtelen munkaerőpiaci zűrzavart, inkább fokozatosan formálja a munkahelyeket és a készségeket. Ugyanakkor az elkövetkező évek mást ígérnek.
A WEF 2023-as előrejelzése azzal számolt, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció hatására világszerte mintegy 83 millió munkahely szűnik meg, miközben 69 millió új pozíció jön létre. Vagyis a veszteség körülbelül 14 millió állás, ami a globális munkaerő 2 százaléka. Az idei évre újrakalkulálták a jóslataikat, de erről később.
„Az OECD Employment Outlook 2023 kutatása aszerint vizsgálja az érintett országokhat, hogy a munkaerőpiaci sajátosságai az MI-helyettesíthetőség szempontjából milyen kockázati szinten vannak. Magyarország ebből a szempontból az átlagosnál valamivel magasabb kategóriába tartozik. Főleg a közepesen kreatív irodai munkakörök érintettek, például a számviteli asszisztencia, az általános irodai adminisztráció, a beszerzési folyamatok kezelése, a számlázás vagy a tanulmányi osztályon végzett feladatok. Szinte minden olyan munkakör, amely belső folyamatok lebonyolítását vagy egyszerű adminisztratív teendőket lát el, az ma már az MI-ügynökök célkeresztjében van”
– mondja prof. dr. Galambos Péter, az Óbuda Egyetem Innovációért felelős rektorhelyettese.
Az MI-ügynökök globális térnyerése ugyanakkor még várat magára. Amit ma AI Agentnek nevezünk, az valójában csak az 1.0-s változata annak, amit a technológia valójában tud.
A robotok és autonóm rendszerek 2020 óta évi 5-7 százalékos növekedést mutatnak. 2023-ban a globális átlagrobot-sűrűség 162 egység/10 ezer alkalmazott, ami kétszerese a hét évvel korábbinak. A telepítések 80 százaléka Kínában, Japánban, az USA-ban, Dél-Koreában és Németországban koncentrálódik, miközben a szubszaharai Afrikában (39 százalék), Közép-Ázsiában (45) és a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (44) jóval alacsonyabb a várható hatás.
„Szerintem a sikerhez csak annyi kell, hogy sokkal szofisztikáltabb utasításokat adjunk az MI-ügynököknek. Ezek a rendszerek képesek automatizálni a rutinfeladatokat, egy-egy jól utasított agent pedig akár kisebb csoportnyi ember munkáját is képes kiváltani. Azt gondolom, csak idő kérdése, hogy ez a technológia szélesebb körben elérhetővé váljon. Amint ez megtörténik, az olyan feladatok, mint a kellékanyagok rendelése vagy a számlák befizetése, teljesen automatikus folyamatokká válnak, mert ezekhez nem szükséges az ember” – teszi hozzá.
Fordult a kocka: kékgallér helyett a fehér van nagyobb veszélyben
Amikor MI-ről, automatizációról és robotizációról van szó, akarva-akaratlanul felmerül a kékgalléros munkahelyek fokozatos eltűnése fel. Prof. dr. Galambos Péter azonban más aspektusokra hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban.
A tudomány jelen állása szerint ugyanis a rutinszerű fehérgalléros munkakörök néhány éven belül kiválthatóvá válnak MI-ügynökökkel és generatív MI-automatizációval, míg bizonyos kékgallérosok esetén ez inkább 5-10 éven belül várható, és vannak olyan manuális feladatok is, amelyek robotizálása egyelőre nincs kézzelfogható távolságban.
„Bizonyos kékgalléros munkakörök MI-helyettesíthetősége ma még nem triviális, mert az ipari környezetben sem minden feladat annyira jól strukturált és szabványosított, hogy a robotok nagy hatékonysággal tudjanak dolgozni. Ugyanakkor ez csak pillanatnyi állapot”
– teszi hozzá.
„Magyarország a munkaerő MI-helyettesíthetőségének szempontjából az átlagosnál valamivel magasabb kockázati kategóriába tartozik. Főleg a közepesen kreatív irodai munkakörök érintettek” – prof. dr. Galambos Péter.
Egy másik fontos szempont a finommotorikus képességeket igénylő feladatok automatizálása. Bár az online rendelés-összeállítás vagy a „fullfilment” raktári folyamatok terén az Amazon és más nagyvállalatok már élen járnak, a teljes automatizáció még nem valósult meg.
Az ennél összetettebb tevékenységek, például az autógyártásban a kábelkorbácsok precíz befűzése, olyan finommotorikát igényel, ami az alacsonyan képzett emberi munkaerő számára is elérhető, viszont a robotok számára ma még komoly kihívás. Az előrejelzések szerint azonban 5-10 éven belül ezen a területen is jelentős technológiai előrelépés várható, ami újabb munkaerőpiaci átalakulásokat hozhat.
Mit ad a Gen AI, amit más nem?
A Coursera 2025-ös Future of Jobs Reporthoz készített adatai szerint jelentősen nőtt a generatív MI (Gen AI)-képzések iránti kereslet mind a hétköznapi, mind a vállalati felhasználók körében, főleg Indiában és az Egyesült Államokban. A kereslet mozgatórugói azonban különböznek: az USA-ban leginkább a hétköznapi felhasználók hajtják a képzéseket, míg Indiában a vállalat érdeklődnek inkább a GenAI-oktatás iránt.
A hétköznapi felhasználók a GenAI alapvető készségeire és elméleti témákra koncentrálnak, például prompt engineeringre, megbízható MI-gyakorlatokra és az MI-stratégiai döntéshozatalra. Ezzel szemben vállalati oldalról a gyakorlati alkalmazásokra helyezik a hangsúlyt, például MI-eszközök használatára az Excel hatékonyságának növelésére vagy alkalmazások fejlesztésére a technológia segítségével.
De mit tud a Gen AI, ami miatt mindenki használja?
Az egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a közepes képességű vagy kevésbé tapasztalt dolgozókat is képes „felemelni” a szakértői szint mellé, lehetővé téve számukra, hogy komplex, magas szintű feladatokat végezzenek, miközben a szakértők hozzáférhetnek a világ legfrissebb tudásához.
Technológiai trendek, amelyek az üzleti átalakulást hajtják (2025–2030)
A megkérdezett munkáltatók aránya, akik az adott technológiai trendet az üzleti átalakulás várható mozgatórugójaként azonosítják
| Technológiai terület | Munkáltatók aránya |
|---|---|
| Mesterséges intelligencia és információfeldolgozás | 86 százalék |
| Robotok és autonóm rendszerek | 58 százalék |
| Energia előállítása, tárolása és elosztása | 41 százalék |
| Új anyagok és kompozitok | 30 százalék |
| Félvezetők és alkatrészek | 20 százalék |
| Szenzorok, lézer- és optikai technológiák | 18 százalék |
| Kvantumtechnológia és titkosítás | 12 százalék |
| Biotechnológia és géntechnológia | 11 százalék |
| Műholdas és űrtechnológiák | 9 százalék |
Forrás: World Economic Forum – Future of Jobs Report
Munkaerőpiac 2030
A WEF előrejelzése szerint 2030-ig körülbelül 92 millió munkahely szűnik meg, miközben 170 millió új jön létre, ami mintegy 78 millió új pozíciót jelent – és ennek során az egyik legerősebb átalakító tényező a technológia lesz.
A legnagyobb növekedés az MI- és információfeldolgozási technológiák, valamint a robotika és az autonóm rendszerek területén várható.
A jövő munkaerőpiacán a technológiai műveltség, az MI- és big data ismeretek, a hálózatok és a kiberbiztonság mellett a kreatív gondolkodás, a rugalmasság és az élethosszig tartó tanulás lesz kulcsfontosságú. A siker azoké lesz, akik képesek alkalmazkodni, fejleszteni a készségeiket és a technológiát az emberi teljesítmény kiegészítésére használni.
(Kép: Freepik)
