Az ESG azaz az Environmental, Social, Governance évről évre egyre többet szerepelt a köztudatban. Ám a legtöbben aktuális divathóbortnak vagy greenwashingnak titulálták. Ezzel szemben a gyakorlatban jól megvalósított ESG valós hatással van azok életére is, akik feleslegesnek tartják a betűszó mögött húzódó törekvéseket. De vajon hogy néz ki ez a gyakorlatban? Érintett cégeket kérdeztünk.
Sokan úgy vélik, hogy az ESG csak egy divatos PR-eszköz, amellyel a vállalatok javítják a megítélésüket, miközben a valódi változások elmaradnak. Mi a véleménye erről?
„A felvetés valóban jogos. Sokan állnak így ehhez a témához, de valójában az ESG a vállalati felelősségvállalás szerves része lehet, ha megfelelően alkalmazzák. Az ESG-vel nemcsak a cég reputációját javítják, hanem valódi értéket is teremthetnek a fenntarthatóság, a társadalmi felelősség és az átláthatóság területén.
Persze előfordul, hogy egyes cégek csak látszatintézkedésekkel próbálnak jó fényben feltűnni. De a befektetők és a fogyasztók egyre tudatosabbak, így a valódi eredmények hosszú távon kifizetődnek. Sőt, az egyre inkább szigorodó szabályok, most már konkrét jogszabályok valós számadást kérnek egyes ügyfelektől, ami a következő években egyre szélesebb vállalati kör számára lesz kötelező. Ráadásul ez a számadás azért lesz fontos, mert most már összemérhető módon kell erről beszámolni, amire eddig nem volt példa” – osztotta meg a gondolatait Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatóság vezetője.
Wieder Gergő, a KPMG Magyarország ESG- és fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatások igazgatója szerint „míg néhány éve a fenntartható beruházásokat elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már az ESG-tényezők elengedhetetlenek egy vállalat hosszú távon is fenntartható növekedéséhez. A fenntartható módon működő cégek értékelésében a KPMG kutatásai szerint ugyan rövid távon nem feltétlen jelennek meg a fenntarthatósági faktorok. De közép-, hosszú távon ezek jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez. Jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek – az ESG hosszú távra is tervező logikája miatt is – a termék- és szolgáltatáspalettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket.”
Nagyné Agárdi Györgyi VISZ elnökségi tagja, az Allianz nyugdíjba vonult CIO-ja úgy látja, hogy „az ESG-rendelet megjelenése, az éves jelentési kötelezettség rá fogja kényszeríteni a vállalatokat a valódi változásokra. Ha analóg példát nézünk, akkor az adatvédelemi törvény jut eszembe. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt senki fel nem háborodott nyilvánosan, ha kéretlen reklámanyagokat kapott, azaz adatszivárgás „áldozata lett”. Ma pedig bármilyen eset azonnal nagy nyilvánosságot kap. A NAIH igen szigorúan jár el, ezért minden vállalat komoly intézkedéseket hozott a nála levő adatok védelmére és kezelésére. Ha eddig csak PR-eszköz lett volna az ESG, akkor ez szerintem változni fog.”
Az ESG-t egyre inkább piaci elvárásként kezelik. De vajon mennyire készteti ez valódi belső változásra a vállalatokat, vagy csak külső nyomásnak engedve alkalmazkodnak?
„Szerintem teljesen mindegy, hogy mi az alkalmazkodás oka, a lényeg, hogy valódi legyen a változás. Magánemberként mindenki szembesült azzal, hogy a klímaváltozás »ránk rúgta az ajtót«. Lehet azon vitatkozni, hogy ez egy újabb földtani korszak, vagy az emberiség tevékenységének a hatása. De az nem lehet vitatni, hogy itt van, és a saját jól felfogott érdekünk, hogy tegyünk meg mindent a hatásának az enyhítésére. Az ESG ennek a keretrendszerét és tevékenységi struktúráját jelenti” – folytatta Nagyné Agárdi Györgyi.
Szege György szerint „jelenleg még nagyobb szerepet kap a piaci elvárás egy vállalat életében, amikor az ESG-megfelelésről beszélünk. Természetesen vannak már rendeletek, ajánlások, sőt még jogszabályok is, amik rákényszerítenek egyes cégtípusokat a változásra, de ha nagyon őszintén szeretnénk ezt a kérdést megválaszolni, akkor azt gondolom, hogy a piaci elvárásnak nagyobb szerepe van benne. Ugyanakkor már sok vállalat van, amely valóban foglalkozott és foglalkozik is ezzel a kérdéssel, mivel sokak számára az ESG nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is, hogy a belső folyamataik átalakításával hosszú távon fenntarthatóbb működést érjenek el.”
Wieder Gergő úgy tapasztalja, hogy a kérdés megítélése nagyon változó, „és főleg az iparágtól, illetve a felső vezetés hozzáállásától függ. Általánosságban úgy látjuk, jól felkészültnek tartják magukat a vállalatvezetők, ami az ESG-narratívájukat illeti. Ugyanakkor döntő részük felismerte, hogy nem tudják függetleníteni magukat a környezetüktől és az értéklánctól ezen a téren sem. A legnagyobb kockázatnak a beszállítói láncból eredő ESG-megfelelést tartják. Tegyük hozzá, joggal, főleg egy olyan globálisan integrált piacon, ahol a szabályozási elvárások messze nem egységesek, ami komoly versenyképességi kérdést jelent.
Milyen konkrét lépéseket tett a vállalatuk az ESG-stratégiája kialakításában, illetve hogyan mérik ezt?
„Igyekszünk jó példával élen járni. Befektetünk a jövőbe, kötelezettségeket vállalunk az Impact Plan-tervünkben és el is számoltatjuk magunkat. Önkéntes alapon készítjük a legújabb elvárásokon alapuló nem pénzügyi jelentésünket. A KPMG globális szinten célul tűzte ki, hogy 2030-ra elérje a nettó zéró kibocsátást, ehhez helyi szinten igyekszünk hozzájárulást tenni például energiahatékonysági törekvésekkel. Kollektív akciótervünk van a befogadásra-diverzitásra: cél, hogy globálisan 2025-re a női vezetők aránya 33 százalék legyen – ez tavaly 40 volt a magyar KPMG-nél, amelyre nagyon büszkék vagyunk” – sorolta Wieder Gergő.
Az MBH Bank 2022-ben fogadta el az ESG-stratégiáját – mondta Szege György, majd hozzátette, hogy „egy teljes szervezetet átszövő stratégiát fogadott el, ahol az üzleti lehetőségek kiaknázásán át a transzparenciáig szinte mindennel foglalkozunk. Ebben a stratégiában szinte minden területnek hosszú távú feladatokat határoztunk meg, aminek a részletesebb alábontását az idén tettük meg, a stratégia aktualizálása mellett. Az ESG-stratégiához természetesen KPI-ok is tartoznak/tartoztak, amelyek mérésére egy úgynevezett Zöld Adatpiacot kezdtünk el kialakítani, amelynek az élesítésére idén októberben került sor. Ez azért kiemelendő, mert az adatpiac kialakítása több mint másfél éves folyamat volt. Ebbe csatornázzuk be a stratégiát érintő mutatószámokat, amiket innentől kezdve féléves rendszerességgel mutatunk be a felső vezetés részére.”
Ha pedig általánosságban nézzük a kérdést, Nagyné Agárdi Györgyi szerint „2025-től az érintett vállalatok elkezdték kialakítani ennek a szervezetét, kijelölték a fenntarthatósági felelőst, és minimum elolvasták, értelmezték a rendeletet, amely tartalmazza az ESG-beszámoló kötelező tartalmi elemeit és 11 fejezetes struktúráját. Következő lépésben elvégezték, vagy elvégzik majd a kockázatok felmérését és kiválasztják/kiválasztották azokat a prioritásokat, amelyekkel hatást gyakorolhatnak a környezeti, a társadalmi és vállalatirányítási szempontjaikra, amely intézkedésekkel enyhíthetik, illetve megakadályozhatják a további káros hatásokat. Természetesen a hangsúlyos ESG-pontok minden iparág és vállalat esetében mások.”
Milyen kihívásokkal szembesültek az ESG-elvek bevezetése során, és hogyan kezelik ezeket?
„Számos kihívással kellett megküzdeni, ami kezdődött az új szabályok, elvárások értelmezésével, mivel rengeteg olyan téma volt, amivel korábban nem találkoztunk, vagy nem is gyűjtöttünk adatokat. De mi ennél is tovább mentünk, mivel azzal szerettük volna megmutatni az elköteleződésünket és az eddig elért sikereinket, hogy ESG-ratinget kértünk több szervezettől is magunkra. Ezek jelentették talán a legnagyobb kihívást, mert az itt megválaszolandó alkalmanként 3-400 adat, kérdés még tükörfordítás után sem értelmezhető teljes mértékben a saját működésünkre. Így meg kellett találni a megfelelő választ, majd az adatot, ami leginkább azért volt nehézkes, mert közben egy egyedülálló, Magyarországon még soha elő nem forduló hármas bankfúzió kellős közepén voltunk, ahol nem három, hanem sok száz belső rendszer fúziója is zajlott, amiből az adatok gyors kinyerése kihívásokkal teli” – osztotta meg tapasztalatait Szege György.
Wieder Gergő a kihívások tekintetében arról beszélt, hogy a tanácsadói munkáik során a két legnagyobb kihívás, „ha az adott cégnél lévő vállalati kultúrát kell megváltoztatni, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos, megbízható kvantitatív adatok adatminősége, korlátozottsága. A céges kultúra elmozdítása csak akkor lesz igazán hatékony, ha a felső vezetés aktívan vesz részt a változásban, emellett a különféle képzési programok bevezetése is segíti az eredményes átalakulást. Az adatok esetében pedig a szisztematikus adatvagyon-felmérés és a konkrét felelősök, valamint feladatok meghatározása segíthet.”
Nagyné Agárdi Györgyi szerint „a vállalatok eddig (tisztelet a kivételnek) megszokták, hogy a tulajdonosok legfontosabb elvárása, hogy a pénzügyi helyzetük stabil legyen, a cég profitábilisan működjön és növekedjen. Most pedig szembetalálják magukat azzal a helyzettel, hogy a fejlesztéseinél és a működésénél olyan szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek első ránézésre csökkenthetik a profitjukat, és a fenntartható fejlődésre kell fókuszálni. Az igazi kihívás, hogy ezt a kettőt össze tudják egyeztetni, és egy „win-win” helyzetet teremtsenek a társadalom, illetve a tulajdonosok szemszögéből is.”
Milyen hatással van az ESG a vállalat versenyképességére és márkaértékére? Képes forintban mérhető eredményt hozni?
„Az ESG jó hatással lehet egy vállalat versenyképességére és márkaértékére, mivel a fenntartható cégek vonzóbbak a befektetők, az ügyfelek és a munkavállalók számára is. Az ESG-vel kapcsolatos jó gyakorlatok hosszú távon forintban mérhető eredményeket hozhatnak, például alacsonyabb működési költségek, javuló hatékonyság vagy jobb finanszírozási feltételek formájában. A következetes alkalmazása hozzájárulhat a vállalat reputációjának növeléséhez, ami végső soron a pénzügyi eredményekben is megmutatkozik.
Az ESG a magyar piacon is egyre relevánsabb, különösen azon cégeknek, amelyek nemzetközi partnerekkel működnek együtt, vagy nemzetközi befektetőket szeretnének vonzani. Jövőre még több középvállalat és kkv lesz kénytelen foglalkozni az ESG-vel, hogy megfeleljen a piaci elvárásoknak” – mondta Szege György.
Wieder Gergő szerint „korábban a fenntarthatóság hallatán a cégek pénzügyi vezetőinek az első kérdése az volt, hogy ez mennyi többletköltséggel jár, azonban egyre inkább azt látjuk, hogy az ilyen beruházások megtérülése a teljes életciklusra vetítve már pozitív (különösen az energiaárak emelkedése után). Ráadásul a fenntarthatósági célokat szolgáló beruházások megtérülési idejét számos módon tudjuk továbbcsökkenteni. De a fenntarthatósági projektek növelhetik a hatékonyságot és profitot, a dolgozók hatékonyságát. Egy fenntartható termékért vagy szolgáltatásért hajlandóbbak vagyunk valamennyivel többet fizetni, és ez növelheti a márkaértéket, ami versenyelőnyt jelent és megkülönböztet a versenytársaktól.
Nagyné Agárdi Györgyi szerint az ESG egyértelműen képes forintban mérhető eredményt hozni. „Ahogy az emberek napi szinten a saját bőrükön kezdték érzékelni a klímaváltozást, egyre inkább megjelenik a márkaválasztásuknál, hogy a vállalat mennyire „zöld”. A fogyasztó munkavállaló is, így munkahely-választásánál is előnyben részesíti a környezeti fenntarthatóságra törekvő cégeket. Ez egyenes út a bevételnövekedés felé.”
Kire vonatkozik az ESG-szabályzás?
Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot.
- augusztus 15-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely az ESG-törvény részletszabályait tartalmazza. A szabályozás arra kötelezi ezeket a cégeket, hogy átláthatóan jelentsék az ESG-teljesítményüket és igazolják fenntarthatósági erőfeszítéseiket a környezeti, társadalmi, valamint irányítási szempontok alapján.
Kire vonatkozik és mikortól az ESG-törvény?
2025-től azon nagyvállalatok esetében releváns, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt (ESG tv. 1. § (1) bek. b) pont és 54. § (1) bek. b) pont alapján a 2025. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza a 250 fő felettit).
(Nyitókép: pixabay.com)
