A Metától nem idegenek az olyan termékéletutak, ahol bejelentésüket rendre hype, majd kétkedés, végül a feledésbe merülés kísér. Legnevesebbként a Metaverzum volt hasonló. Most Mark Zuckerberg úgy tűnik szaporítja az ilyen kísérletek számát a gondolatátvitellel megvalósított gépelés bejelentésével.
Non-invazív megoldás
A nemrég közzétett tanulmány szerint a kutatók a legmodernebb agyszkennert és egy mély tanulásos mesterséges intelligencia modellt használtak az emberek gépelés közbeni jelentkező idegi jeleinek értelmezésére, és olyan pontossággal találták ki, hogy milyen billentyűket ütnek le, hogy teljes mondatokat tudnak rekonstruálni.
A kutatók eredményei szerint a rendszer az esetek 70-80 százalékában képes helyesen érzékelni, hogy egy szakképzett gépíró milyen billentyűket üt le. Ez elég pontos ahhoz, hogy az agyi jelekből teljes mondatokat alkothassanak.
A Meta Brain2Qwerty nevű mélytanulási rendszerét használják, amely több ezer karakter megfigyelése után képes megtanulni, hogy a felhasználó milyen gombokat nyom meg. A hibaarány messze nem tökéletes, de a cég szerint ez a legpontosabb agyi gépelési rendszer, amely teljes billentyűzettel olvassa be az agyi jeleket.
A szakma válasza szerint valóban látható, hogy a mély neurális hálózatok figyelemre méltó betekintést adhatnak bizonyos cselekvési mintázatokba, ha megfelelő mennyiségű (nagyon sok) adattal párosítják őket. Ám ez nem jelenti azt, hogy az ilyen eszközök hamarosan kereskedelmi forgalomban is elérhetők lesznek. Sőt valószínűleg soha, mert a gazdasági kérdések mellett felmerülnek az erkölcsi kockázatok is.
Ezért nem lehet majd kapni
A tömegtermelés gazdasági megvalósíthatósága azért ütközik problémába, mivel az eszköz túl nagy és drága magnetoencephalográfiai szkennerre épül, amely érzékeli az agy mágneses jeleit. Ez felfedi az elme működését, méghozzá agyi számítógépes interfész nélkül.
Utóbbi invazív megoldás, eddig ezzel próbálkoztak a gondolatátvitellel való gépelés kísérletei során. Az egyik legígéretesebb kísérletben már akár 99 százalékos pontosságot is sikerült elérni, de csak az idegi implantátum segítségével.
A magnetoencephalográfiai szkenner hátránya, hogy akkora és olyan nehéz (körülbelül fél tonna), mint egy MRI-készülék, illetve kétmillió dollárba kerül. Csak speciális térben képes működni, szükséges ugyanis a Föld mágneses terének árnyékolása, különben az agyi jeleket nem lehet detektálni.
Mindezen feltételek lehetetlenné teszik az eszköz kereskedelmi forgalomba kerülését. Emellett néhányan felhívták a figyelmet az erkölcsi kérdésekre is, amely bár nem a Meta kísérleteivel fordul elő, hanem minden agyhullámokkal és gondolatávitellel kapcsolatos tudományos kísérlet esetén.
A Meta elvileg tisztában van az eszköz korlátaival, ám Zuckerberg szerint a kísérlet eredményei felhasználhatók más mesterséges intelligencia modellek fejlesztésében. Jean-Rémi King, a Meta Brain & AI csapatának szerint, ha megpróbáljuk megérteni az emberi agy pontos felépítését vagy alapelveit, az segíthet a gépi intelligencia fejlődésében.
