Képek: Trusted Reviews, Rawpixel, Picryl
A Facebook 2020 júniusától „államilag kontrollált médium” címkével lát el egyes tartalmakat, hogy jelezze a felhasználóknak: az anyagok bizonyos kormányokhoz kötődnek. A címkével egyértelműen a közösségi médiumok információminőségét rontó propaganda hatását akarják csökkenteni.
Míg a félretájékoztatásra és a dezinformációra korábban is odafigyeltek, a kormányok által kontrollált közösségimédia-oldalakra kevésbé. A figyelem elsiklott az azokon lévő esetleges megtévesztő, a felhasználókat befolyásoló tartalmak felett.
Tanulmány a címkék hatásáról
Három amerikai felsőoktatási intézmény, a Carnegie Mellon Egyetem (CMU), az Indiana Egyetem (IU) és az Austini Texasi Egyetem (ÚT Austin) a címkék felhasználói hozzáállásra gyakorolt hatásáról készítettek tanulmányt.
Kiderült, hogy ha a felhasználók észrevették azokat, valamint ha azok a köztudatban negatívan szereplő országokhoz, például Oroszországhoz, Kínához vagy Iránhoz kapcsolódtak, csökkent az érdeklődés.
Az első felmérésben 1200 amerikai Facebook-fiókkal rendelkező felhasználónak mutattak „államilag kontrollált médium” címkével ellátott és címke nélküli bejegyzéseket. Akik látták a címkéket, különösen ha orosz vagy kínai eredetű volt az anyag, kisebb valószínűséggel hitték el a tartalmat, lájkolták, olvasták, osztották meg, kommentelték. Ez azonban csak akkor történt így, amikor szemet szúrt nekik a címke. Ha ott volt, de nem vették észre, vagy ha nem volt címke, jobban lelkesedtek az anyagért.
Kanada vagy Oroszország?
A második kísérletben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy maga a címke vagy a hozzá kapcsolódó ország befolyásolja jobban a felhasználókat. Megint amerikai fiókkal rendelkező, ezúttal kétezer Facebook-felhasználóval végezték. Címkézett és címke nélküli bejegyzéseket egyaránt mutattak nekik. Kiderült, hogy reakcióikat inkább a címkéhez kapcsolódó ország megítélése befolyásolja. Például a kanadai kormány által kontrollált anyagokhoz pozitívan, az oroszokhoz és a kínaiakhoz negatívan viszonyultak. Ha a felhasználókat gyakoroltatták a címkéken, értesítették róluk, megismertették a jelentésüket, még nagyobb volt a megítélésbeli különbség Kanada és mondjuk, Oroszország államilag kontrollált médiatartalmai között.
A harmadik felmérésben a felhasználók a Facebook címkebevezetése előtti és utáni aktivitását vizsgálták. A „terepmunkából” kiderült, hogy a szabályozás érvénybe lépése után a felcímkézett posztokat harmincnégy százalékkal kevesebbszer osztották meg, negyvenhat százalékkal kevesebbszer lájkolták. A hatás egyértelmű, a harmadik felmérés pedig megerősítette az első kettő eredményeit.
Egyértelműen pozitívak a címkék
A három felmérésből világosan látszik, hogy az „államilag kontrollált médium” címke a félretájékoztatás, a dezinformáció mellett a propaganda terjedését is csökkenti a Facebookon. Az viszont nem derült ki, hogy Facebook felcímkézett bejegyzéseket „lerangsoroló” fekete doboz hírfolyam algoritmusa vagy maguk a címkék érték el a hatást. Valószínűleg a kettő együtt. Az online kíséretekben a felhasználók meggyőződését, megosztási és lájkolási szándékait, és nem a tényleges viselkedésüket mérték.
