Az Európai Unió támogatásával alapított Hardt Hyperloop tesztjárműve 85 km/órás sebességet ért el a Hollandiában működő Európai Hyperloop Központban, miközben sikeresen végrehajtotta a továbblépéshez kritikus fontosságú sávváltást is.
A technológia ezzel az eredménnyel nagyot lépett előre azon az úton, amelynek a végén biztonságos, akár 700 km/h-val közlekedő hyperloop vonatokkal szelhetjük át az öreg kontinenst.
A sávváltás alapvető fontosságú képesség a nagyszabású hyperloop-infrastruktúrákhoz, így az, hogy sikerült végrehajtani, még fontosabb is, mint a sebességrekord. A teszt eredménye jelentős mérföldkő a hyperloop-technológia fejlődésében Európában és világszerte – állapítja meg a Hardt közleménye.
A kísérlet bebizonyította, hogy az európai hyperloop többé nem álom
A jármű 0,3 G gyorsulással indult neki a 420 méteres tesztpályának, és 140 méteren belül elérte a 85 km/órás sebességet. Ezután 155 méteres távon keresztül hajtotta végre a sávváltást, és biztonságosan állt meg a hátralévő 100 méteren.
A teljesítmény meghaladta a jármű 80 km/órás tervezési sebességét, ami rendkívül biztató, hiszen van még hová fejlődni, mire a technológia eléri az áhított több száz kilométeres sebességet.
A hyperloop-koncepció előtt ugyanis három fő akadály tornyosul: a hálózatba szervezhetőség, a megfelelő biztonság és a kezelhető robusztusság.
Mindennek a tetejében a hagyományos tervek nehezen oldották meg a sávváltást nagy sebesség mellett, és gondot okozott a megbízható rendszerintegráció, valamint a magas sebességnél elérhető biztonság. A Hardt álláspontja az, hogy az eredményeik közvetlen választ adnak ezekre a kihívásokra.
Rengeteg próba, tökéletesített szerkezet
A vállalat csak az elmúlt egy évben több mint 750 tesztet végzett. Ezek során három kulcsfontosságú fejlesztést mutattak be, és a legfontosabb közülük a sávváltás, immár úgy, hogy a jármű a folyamat közben tartja a 85 km/órát.
A közlemény szerint ettől a ponttól nincs technikai akadálya annak, hogy a hyperloop sebességét felskálázzák, egészen 700 km/óráig.
Ennek lényeges feltétele az, hogy az infrastruktúrában ne legyenek mozgó alkatrészek, mert végső soron csak így növelhető a hyperloop-hálózatok megbízhatósága és kapacitása. A tesztek ennek megfelelően több biztonsági fejlesztést is bemutattak, például a biztonságos mágneses lebegtetést.
A robusztusságot empirikus tesztadatok támasztják alá. Ezek igazolják a mechanikai és elektromágneses ellenállást, amivel a szimulációs modellek is pontosabbá váltak. Persze magán a tesztjárművön is sokat javítottak a legutóbbi próbák óta.
A futómű tömege 45 százalékkal csökkent, amivel a tolóerő a másfélszeresére nőtt.
„Ez a mérföldkő bizonyítja a hyperloop-vonótechnológiáink képességeit és növekvő érettségét” – fogalmazott Roel van de Pas ügyvezető igazgató.
„A sávváltás bemutatása ilyen sebességnél – ebben a környezetben – hatalmas előrelépés az elméleti tervektől a valós rendszerekig, és jelentős gyorsító tényező a világszintű megvalósításban.”
Kees Mark, az Európai Hyperloop Központ ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy „a Hardt eredménye az európai innováció és a fenntartható közlekedésben betöltött vezető szerep bizonyítéka. Büszkék vagyunk rá, hogy kijelöljük az utat egy új mobilitási korszak felé.”
Világszerte indul a hyperloop kereskedelmi megvalósítása
A fejlesztés következő lépése egy 3–5 kilométeres bemutatóvonal, majd egy 30–50 kilométeres első működő vonal kialakítása. Ennek jegyében Németországban szövetségi megállapodással, míg az olaszországi Velence és Padova között uniós közbeszerzéssel valósulhat meg az első néhány bemutatóvonal.
Indiában közben szintén mérlegelik egy hyperloop-bemutatóvonal létrehozását, Kína pedig már ott tart, hogy 2035-re működő vonalat hozna létre Sanghaj és Kanton között.
Mindenhol nagyon hasonló, előre gyártott moduláris csövekre épülő megoldások mentén képzelik el a hyperloop infrastruktúráját. Ez könnyebb térbeli integrációt tesz lehetővé, miközben kevés helyet igényel.
A fejlesztő országok és vállalatok számára plusz motivációt jelent, hogy a hyperloop szerelvények tízszer kevesebb energiát fogyasztanak, mint az autók vagy a repülőgépek. Ez energiahatékony választ adhat a növekvő közlekedési és fenntarthatósági igényekre.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Hardt Hyperloop
