A mesterséges intelligenciával kapcsolatos új irányok valószínűleg számos iparágra hatással lesznek. A TechCrunch beszámolója szerint ezt még az átlagos amerikai fogyasztók is megérezhetik majd.
Mindent a növekedésért
Például az MI-akcióterv háttérbe szorítja a technológia lehetséges káros hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. Ehelyett pedig prioritásként kezeli az MI-ipar számára szükséges adatközpontok kiépítését – még akkor is, ha ehhez szövetségi területeket kell felhasználni. Vagy ha éppen kritikus energiaellátási időszakokban is biztosítani kell a létesítmények számára az áramellátást.
A terv hatásainak nagy része azonban attól függ, hogy azt hogyan hajtják végre. Ezeknek a részleteknek a nagy része még nem tisztázott.
Az akcióterv így inkább az irányokat jelöli ki, nem egy lépésről lépésre kidolgozott forgatókönyvről van szó.
Virágzó emberiség, új aranykor
A kormányzat szerint ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy megkezdődjön “az emberiség virágzásának új aranykora”.
A dokumentummal a kabinet arról igyekszik meggyőzni az amerikai közvéleményt, hogy a legjobb megoldás, ha az adókból több milliárd dollárt költenek adatközpontok építésére.
A terv egyes részei politikai javaslatnak minősülnek munkavállalói továbbképzésekre és a helyi önkormányzatokkal való együttműködésre. Mindezt azzal a céllal, hogy munkahelyeket teremtsenek az adatközpontokban.
Trump az akcióterv kapcsán úgy fogalmazott, hogy a “jövő érdekében ki kell aknáznunk az amerikai innováció teljes erejét”.
A dereguláció lenne a kulcs?
A hónap elején a szenátus eltávolította a költségvetési törvényjavaslatból azt a vitatott rendelkezést, amely tíz évre megtiltotta volna az államoknak az MI szabályozását.
Ezzel a kérdés azonban még mindig nincs lezárva, mivel az MI-akcióterv is keresi a módot arra, hogy elejét vegye az MI-szabályozásnak.
Ennek kapcsán olyan fenyegető üzenetek is elhangzottak már, hogy az esetleges állami MI-szabályozás miatt központilag korlátozhatnának bizonyos szövetségi finanszírozásokat.
A terv mintegy utasítja a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) annak értékelésére, hogy az állami MI-szabályozás akadályozza-e a hatóságot kötelezettségei és hatáskörei teljesítésében.
Vagyis: ha az állami MI-szabályozások érintik a rádiót, a televíziót és az internetet – márpedig ez sok esetben így van –, akkor az FCC jogosult a beavatkozásra.
Az adatközpontok lazuló bürokráciája
Az akcióterv egyben utasítja a Tudományos és Technológiai Politikai Hivatalt, hogy kérdezze meg a vállalkozásokat és a nyilvánosságot az MI innovációját és bevezetését akadályozó szövetségi szabályozásokról.
Trump deregulációs felhívása kiterjed arra is, hogy a kormány hogyan kívánja felgyorsítani az MI-infrastruktúra, például adatközpontok, félvezetőgyárak és energiaforrások kiépítését.
A kormány szerint a meglévő környezetvédelmi szabályozások – mint a NEPA, a tiszta levegőről, valamint a tiszta vízről szóló törvények – akadályozzák, hogy Amerika megfeleljen az MI-fegyverkezési verseny gyors igényeinek.
Trump MI-akcióterve mindezek mellett nagy hangsúlyt fektet az amerikai energiahálózat stabilizálására.
Ugyanakkor jelzik azt is, új módszerekkel kell biztosítani, hogy a nagy energiafogyasztók – például az MI-vállalatok – kritikus hálózati időszakokban is képesek legyenek áramhoz jutni.
Szólásszabadság és az amerikai értékek
Trump akciótervének egyik legfontosabb eleme a szólásszabadság és az “amerikai értékek” védelme. Ennek eszköze, hogy a szövetségi kockázatértékelési keretrendszerekből eltávolítják a téves információkra, a DEI-re és az éghajlatváltozásra való hivatkozásokat.
Dacára, hogy a dokumentum biztosítaná, a kormányzati politika ne avatkozzon bele a szabad véleménynyilvánításba, az MI akcióterv éppen ezt teheti.
Javasolt politikai intézkedés például a szövetségi beszerzési irányelvek frissítése. Ennek célja az lenne, hogy a kormány csak olyan nagy nyelvi modellfejlesztőkkel köthessen szerződést, akik biztosítják rendszereik objektivitását és mentesek a felülről irányított ideológiai elfogultságtól.
Fókuszban a nemzetbiztonság
Az Anthropic, az xAI, a Google és az OpenAI mindegyike 200 millió dollár értékű kormányzati szerződést kötött MI-alkalmazások integrálásának elősegítésére a Védelmi Minisztériumban.
A “nemzetbiztonság” szó 23-szor szerepel az akciótervben – többször, mint az adatközpontok, a munkahelyek, a tudomány és hasonló kulcsszavak. A terv nemzetbiztonsági stratégiájának fókusza az MI integrálása az USA védelmi és hírszerzési apparátusába.
Sőt MI-adatközpontokat építenének a Védelmi Minisztérium számára is – azzal a céllal, hogy védelmet nyújtsanak a külföldi fenyegetésekkel szemben.
A Védelmi Minisztériumon belül a stratégia hangsúlyozza a katonai munkaerő képzését. Ugyanígy sürgeti a munkafolyamatok automatizálását, a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést nemzeti vészhelyzetek esetén.
(Kép: Unsplash/PossessedPhotography)
