A Cambridge Egyetem felmérésében 258 regényírót, 32 irodalmi ügynököt és 42 kiadói szakembert interjúvoltak meg. Az összkép egy átalakuló iparágról fest lesújtó képet.
Jogos követelések
Az egyetem által megkérdezett regényírók több szempontból is szorongatott helyzetben vannak – derül ki az Independent beszámolójából.
Az írók többsége – 59 százalékuk – érintett abban, hogy műveiket engedély és bármiféle díjazás nélkül használták fel nagy nyelvi modellek (LLM-ek) betanításához.
Az engedély nélküli felhasználást pedig már most a pénztárcájukon érezhetik az írók, sőt, sokuknál megélhetési gondokat okoz a jogdíjfizetés nélküli MI-tréning.
Jön és elveszi…
A felmérésben nyilatkozók több mint harmada (39 százalék) szerint a generatív MI miatt csökkent a bevételük. Az esetek nagy részében azért, mert elveszítették azokat a mellékmunkákat, amelyek támogatták a regényírást.
A kilátások sokak számára komorak.
Az írók 85 százaléka bevételcsökkenést vár a jövőben, 51 százalékuk pedig kifejezetten tart attól, hogy az MI teljesen “kiszorítja a munkájukat”.
A kutatás egyik szerzője, Dr. Clementine Collett széles körű aggodalmakra világított rá.
A regényírók körében elterjedt az a félelem, hogy a hatalmas mennyiségű fikción betanított generatív MI aláássa majd az írás értékét. Sőt, versenyre kel az emberi szerzőkkel – mondta Collett.
A Cambridge Egyetem szakértője szerint sokan bizonytalanok abban, hogy a jövőben lesz-e igény összetett, nagyobb formátumú írásokra.
A regények pedig a kreatív iparágak magját jelentik, megszámlálhatatlan film, tévésorozat és videojáték alapjául szolgálnak.
Bajban a romantikusok, felkészülnek a thriller- és krimiírók
A jelentés szerint különösen sérülékenyek a műfaji szerzők. Hatvanhat százalékuk “rendkívül veszélyeztetettnek” tartja a romantikus regények íróit, őket a thrillerek (61 százalék) és a krimik (60 százalék) szerzői követik.
Néhány résztvevő egyenesen disztópikus jövőt vizionált, ahol az ember által írt regények “luxuscikké” válnak az olcsó, MI-generált fikció tömegében.
A félelmek ellenére az Egyesült Királyság szépirodalmi közegének hozzáállása ugyanakkor nem egyöntetűen MI-ellenes. A szerzők 80 százaléka elismeri, hogy a technológia társadalmi hasznokkal is járhat.
A regényírók harmada (33 százalék) jelenleg is használ MI-t “nem kreatív” feladatokra – így például információkeresésre.
Átláthatóság, méltányosság, szubvenció, nemzeti kincs
A szerzők és kiadói szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy erősebb szerzői jogi védelemre, tájékozott beleegyezésre és méltányos díjazásra van szükség műveik felhasználásakor.
Emellett átláthatóságot követelnek a nagy technológiai cégektől, valamint kormányzati támogatást is.
A Cambridge Egyetemhez tartozó Minderoo Centre ügyvezetője, Gina Neff professzor hangsúlyozta: “a kreatív iparágaink nem eldobható járulékos veszteségek az MI-fejlesztés versenyében”.
“Ezek nemzeti kincsek, amelyeket meg kell védeni” – fogalmazott a professzor.
A válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) az “opt-in” elvet támogatja az MI-betanításnál. A megkérdezettek mintegy fele (48 százalék) a kollektív, ágazati szervezeten keresztül történő jogkezelést tartaná a legjobb megoldásnak.
(Kép: Gulfer Ergin/Unsplash)
