Mint arról a The Guardian beszámolt: a héten 15 kulturális szervezet levélben fordult az Európai Bizottsághoz. A szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az MI-rendelet végrehajtására vonatkozó szabálytervezetek “több lépést tesznek hátrafelé” a szerzői jog terén.
Nem érvényesíthető jog
“A törvény nem a generatív MI-modellek kezelésére készült. Ezek olyan rendszerek, amelyek képesek szöveget, képeket vagy zenét generálni egy egyszerű szöveges felszólítással” – jelezte Axel Voss, német EP-képviselő. Voss kulcsszerepet vállalt az EU 2019-es szerzői jogi irányelvének megírásában. Véleménye szerint jogi kiskapu nyílt meg az unió MI-ről szóló jogszabálya miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerzői jog nem érvényesíthető ezen a területen. Voss szerint ezzel Európa a kreatív ötletek és a tartalmak védelme helyett a “nagy technológiát” támogatja.
A tavaly életbe lépett AI Act már akkor megszületett, amikor 2022 végén berobbant a köztudatba a ChatGPT. Az MI-chatbot, amely esszéket, vicceket és álláspályázatokat is képes generálni, azóta a történelem leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazásává vált.
A könyvek, újságcikkek, képek és dalok hatalmas halmazain alapuló generatív MI-rendszerek gyors térhódítása komoly riadalmat keltett a szerzők, újságok és zenészek körében. Az elmúlt időszakban perek egész sora indult a szerzői jogok vélt vagy valós megsértése miatt.
Voss szerint a szerzői jogra vonatkozó erős rendelkezések hiánya “felelőtlenség” volt, az pedig “hihetetlen”, hogy a jogi rés azóta is fennmaradt.
A szabályozási hiányosság befoltozása akár évekbe is telhet, miután az Európai Bizottság múlt héten úgy döntött, hogy visszavonja a javasolt MI-felelősségi törvényt.
Az MI-törvény kimondja, hogy a technológiai cégeknek be kell tartaniuk a 2019-es szerzői jogi törvényt, amely a szöveg- és adatbányászat vonatkozásában mentességet fogalmaz meg.
Vadnyugati jogbiztonság
Voss szerint ezt a mentességet korlátozott magánhasználatra szánták, nem pedig arra, hogy a világ legnagyobb vállalatai hatalmas mennyiségű szellemi tulajdon begyűjtését tegyék lehetővé. Az EP-képviselő szerint a mentesség bevezetése az MI-rendeletben csupán “félreértés” volt.
Ezt a nézetet erősítette meg egy tavalyi, tudományos jelentőségű tanulmány is, amely szerint a generatív MI-modellek képzése a publikált anyagokon nem a “szöveg- és adatbányászat” (TDM) kategóriába tartozik, hanem “szerzői jogi jogsértésnek” minősül.
Mindeközben a TDM-mentesség sokkoló hullámokat keltett a kreatív szakmákban. A német bestseller író Nina George egyenesen “pusztítónak” nevezte a mentesség kérdését. Szerinte a szerzői jog alóli kivételek eredetileg arra szolgáltak, hogy egyensúlyt teremtsenek a szerzők és a nyilvánosság érdekei között. Például azért, hogy lehetővé tegyék az iskolák számára bizonyos szövegek fénymásolását. “Ezek a kereskedelmi felhasználásra vonatkozó MI kivételek viszont azt jelentik, hogy üzleti érdekeket szolgálnak ki” – mondta Nina George, aki az Európai Írók Tanácsának tiszteletbeli elnöke is egyben.
Az író azt nem tudta kideríteni, hogy bármelyik művét felhasználták-e generatív MI-rendszerek képzésére. Véleménye szerint egyenesen botrányos, hogy nincsenek eszközök bármilyen jog érvényesítésére.
Aafke Romeijn holland elektropop előadó szerint az alkotók számára nincs gyakorlati lehetőség arra, hogy kivonják magukat, munkáikat az MI-alkalmazásokban való felhasználás alól.
A vállalatok nem kötelesek jelentést tenni a generatív AI-modellek táplálására használt tartalmakról. Bár augusztus óta a tech-cégeknek összefoglalót kell készíteniük az MI-modellekben felhasznált adatokról, de a részletekről még nem született döntés. Voss szerint az EU MI-vel foglalkozó hivatalának az összefoglalóról szóló legutóbbi szabálytervezete „nem elég részletes” a művészek védelméhez.
(Kép: Dall-e)
