Az első kereskedelmi célú tenger alatti távközlési kábel 1850-ben készült. Ez a vezeték az angliai Dover, valamint a franciaországi Calais között húzódott, és távírójelek továbbítására használták.
Maroknyi cég viszi a piac felét
Később a technológia fejlődésével koaxiális kábelek váltották fel, amelyek már telefonbeszélgetéseket továbbítottak. Napjainkban pedig már optikai szálak biztosítják a világháló működését.
“Körülbelül tíz évvel ezelőtt megjelent egy új, meghatározó kategória. Ez nem más, mint a nagy technológiai vállalatok, vagyis a Meta, a Google, vagyis az Amazon kategóriája, amelyek a teljes piac mintegy 50 százalékát uralják” – mondta a CNBC-nek Paul Gabla, az Alcatel Submarine Networks értékesítési igazgatója.
A Submarine Telecoms Forum nevű szaklap szerint az Alcatel jelenleg a világ legnagyobb tenger alatti kábelgyártója és -telepítője.
Bombasztikus növekedés
A tenger alatti kábelek iránti kereslet rohamosan nő. A tech-óriások ugyanis versenyt futnak a rendkívül számításigényes MI-modellek fejlesztésében és az adatközpontjaik összekapcsolásában.
A TeleGeography távközlési adatszolgáltató becslése szerint 2025 és 2027 között a tenger alatti kábelprojektekbe irányuló beruházások elérik a 13 milliárd dollárt. Ez kétszerese a két megelőző év befektetéseinek.
Arra Alex Aime, a Meta hálózati beruházásokért felelős alelnöke is felhívta a figyelmet, hogy az MI rendkívüli mértékben megnövelte a tenger alatti infrastruktúra iránti igényt.
Amikor az emberek az MI-re gondolnak, adatközpontok, számítási kapacitás és adatok jutnak eszükbe. De az igazság az, hogy kapcsolat nélkül ezek csak nagyon drága raktárak lennének – fogalmazott Aime.
Az öt kontinens összekapcsolása
A Meta februárban jelentette be a Project Waterworth nevű, ötvenezer kilométeres kábelprojektet, amely öt kontinenst köt majd össze. Ezzel pedig ez lesz a világ leghosszabb tenger alatti kábele.
A Waterworth kizárólag a Meta tulajdonában lesz, a vállalat szerint többéves és sok milliárd dolláros beruházásról van szó.
Az Amazon szintén nemrég jelentette be első, teljes mértékben saját tulajdonú tenger alatti kábelprojektjét, a Fastnetet.
Ez Maryland keleti partját köti össze az írországi Cork megyével. Ez az összeköttetés 320 terabit/s feletti kapacitást kínál, ami nagyjából annyit jelent, mintha 12,5 millió HD filmet streamelnénk egyszerre.
“A tenger alatti kapcsolatok létfontosságúak az AWS és bármilyen nemzetközi összeköttetés számára” – mondta Matt Rehder, az Amazon Web Services hálózati alelnöke a CNBC-nek.
A műholdas kapcsolatok lassabbak, drágábbak, és emellett nem is biztosítanak elég kapacitást ahhoz, amit az AWS ügyfelei és maga az internet igényel.
A Google több mint harminc tenger alatti kábelprojektben vett részt. Legújabb beruházásai között van a Sol, amely az Egyesült Államokat, Bermudát, az Azori-szigeteket és Spanyolországot köti össze.
A legtöbb leállás véletlen
A kábelek sérülései komoly fennakadásokat okozhatnak, különösen ott, ahol kevés az alternatív internetkapcsolat.
Ha egy kábelt elvágnak, akár egész országok is elveszíthetik a kapcsolatot. Leállnak a banki szolgáltatások, az e-kereskedelem, de még az alapvető kommunikáció is.
Ez történt Tongával, az Ausztráliától keletre fekvő szigetállammal is, amikor 2022-ben egy víz alatti vulkánkitörés elszakította egyetlen tenger alatti kommunikációs kábelét. Ezzel teljesen elvágta az országot a külvilágtól.
Idén szeptemberében a Vörös-tengerben megsérült kábelek okoztak zavart a Microsoft Azure felhőszolgáltatásban is. Bár a cég át tudta irányítani a forgalmat, Ázsiában és a Közel-Keleten megnőtt a késleltetés és romlott a teljesítmény.
A szakértők szerint a legtöbb kábelkár véletlenül történik – például halászat vagy horgonyvetés miatt –, de egyre több a szabotázsgyanús eset is.
Nehéz megkülönböztetni a rongálást a balesettől
A nemzetközi vizeken intenzív a hajóforgalom, ezért a balesetek valószínűsége magas. Ezt ellenséges szereplők is kihasználhatják, de gyakran nehéz megkülönböztetni, melyik incidens volt baleset, és melyik szándékos.
Az elmúlt években jelentősen megszaporodtak az olyan incidensek, amelyeket szándékos rongálásként tartanak számon – különösen a Balti-tengeren és Tajvan környékén. A CNBC-nek nyilatkozó szakértők szerint nem tudják teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy mind szándékosak, a mintázatok mindesetre igencsak gyanúsak.
A feltételezett szabotázsesetek megszaporodása egybeesik az orosz–ukrán és kínai–tajvani konfliktusok eszkalációjával. Bár konkrét bizonyíték nincs, a kormányok egyre komolyabban veszik a fenyegetést.
Idén januárban a NATO elindította a Baltic Sentry műveletet, miután több kábelt is elvágtak a Balti-tengerben. A hadművelet drónokat, repülőgépeket és tenger alatti egységeket vet be a régió infrastruktúrájának védelmére.
Az USA már szigorít
Az Egyesült Államokban a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC), amely engedélyezi a tenger alatti kábelek telepítését és működtetését, szigorította a külföldi vállalatokra vonatkozó szabályokat.
“Különösen a Kínai Kommunista Párt és Oroszország felől érkező fenyegetésekre összpontosítunk” – mondta Brendan Carr, az FCC elnöke a CNBC-nek.
Ennek jegyében olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megnehezítik vagy megakadályozzák, hogy az Egyesült Államok ellenséges országokhoz kapcsolódjon közvetlen tenger alatti kábelekkel.
Carr hozzátette, hogy az FCC arra is figyel, ne kerülhessenek kémkedésre alkalmas hardverek (például Huawei vagy ZTE eszközök) a hálózatba.
(Kép: Unsplash/Gui Muller)
