A Recorded Future kiberbiztonsági vállalat elemzése szerint megnőtt a nemzetközi internetforgalmat lebonyolító tenger alatti kábelek elleni támadások kockázata. Az amerikai cég mindezt abból szűrte le, hogy az utóbbi időszakban sorozatos incidensek történtek a Balti-tengeren és Tajvan környékén.
A két “főgonosz” akcióban?
A Recorded Future a támadások mögött elsősorban Oroszországot és Kínát sejti.
A világ interkontinentális adatforgalmának 99 százalékát a tenger alatti kábelek bonyolítják. Az elmúlt másfél évben pedig több olyan incidens is történt, amely feltételezhetően valamelyik állam támogatását “élvezhette”.
A kiberbiztonsági cég elemzése összesen kilenc, a Balti-tengeren és Tajvan partjainál történt incidenst emelt ki az elmúlt másfél évből.
Ezek pedig – a szakértők állítása szerint – további zavaró tevékenységek előjeleiként értékelhetők – írta a The Guardian.
Nem csak a támadások jelentenek veszélyt
Arra az amerikai cég jelentése is rámutat, hogy a legtöbb tenger alatti kábel szakadását továbbra is valódi balesetek okozzák. Azonban a balti és tajvani incidensek az Oroszországból és Kínából induló, fokozott és rosszindulatú tevékenységre utalnak.
“Az észak-atlanti-balti térségben Oroszországnak, a Csendes-óceán nyugati részén pedig Kínának tulajdonított hadjáratok a feszültségek növekedésével valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek” – közölte a Recorded Future.
A jelentésben felidézett incidensek között tartozik a Litvánia és Svédország közötti két tenger alatti kábel szakadása a Balti-tengeren tavaly novemberben. A nyomozók hivatalosan azt állapították meg, hogy egy kínai hajó által húzott horgony volt a szakadás oka.
Tavaly decemberben aztán lefoglaltak egy orosz olajat szállító hajót, miután elszakította a Finnország és Észtország közötti kábeleket.
Keleten sem rózsás a helyzet
Az elmúlt másfél évben Tajvan környékén történt incidensek közé tartozik, hogy februárban egy kínai teherhajó a sziget és – a hozzá tartozó – Penghu-szigetek közötti kábeleket vágta el.
A teherhajó a jelentések szerint többször cikk-cakkban manőverezett a kábelek felett.
Az előző hónapban egy kínai tulajdonú teherhajót tettek felelőssé egy tajvani-amerikai kábel megrongálásáért.
“A Balti-tengeren és Tajvan környékén a közelmúltban történt incidenseket nehéz egyértelműen államilag támogatott szabotázsnak tulajdonítani. Az ilyen műveletek azonban összhangban vannak mind Oroszország, mind Kína stratégiai célkitűzéseivel. De szintúgy a közelmúltban megfigyelt tevékenységekkel és a jelenlegi mélytengeri képességekkel” – olvasható az amerikai jelentésben.
Veszélyesebb is lehet a szabotázs
A Recorded Future szerint az okozna hosszabban tartó fennakadást, ha mélyebb vizeken történnének támadások a kommunikációs kábelek ellen.
Ráadásul szakértők szerint mindez főként állami támogatással bíró “fenyegető szereplők” fellépését feltételezi, mivel ezekhez a helyekhez nehéz hozzáférni.
A jelentés szerint egy ilyen műveletekre valószínűleg még egy nyílt konfliktus előtt kerülne sor.
Az elmúlt 18 hónapban összesen 44 olyan kábelsérülést azonosított, amelyek negyedét “horgonyhúzás” okozta. Az esetek mintegy harmadát “ismeretlen okoknak” tudták be. A szakadások 16 százalékát pedig szeizmikus tevékenység vagy természeti jelenségek okozták
Vonzó taktika?
Elemzők hozzátették, hogy a tenger alatti kábelek megrongálása vonzó taktika. Ez ugyanis lehetővé teszi az államok számára, hogy az ellenfelek infrastruktúráját egy nem túl kifinomult módszerrel vegyék célba.
Ezt aztán balesetnek lehet beállítani, vagy amelyet olyan hajókkal lehet végrehajtani, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a támadás feltételezett támogatójával.
Szakértők szerint a kábelek és a tenger alatti infrastruktúra körüli biztonsági intézkedések, a jobb ellenőrzése, valamint az átfogó stressztesztek segítenének megelőzni az ilyen incidenseket.
De akár azt is, hogy egy-egy eset során több kábel is megsérüljön, vagy éppen hosszan tartó kapcsolódási problémákat okozzon.
A veszély máshol volt
A nagy visszhangot kiváltó balti és tajvani incidensek ellenére a három legnagyobb fennakadást okozó esemény máshol történt.
Tavaly februárban a Vörös-tengeren – egy rakéta miatt – egy hajó horgonya a kábeleknek csapódott. Az eset “jelentős hatást” gyakorolt a közel-keleti kommunikációs hálózatokra.
Egy hónappal később Nyugat-Afrikában egy víz alatti sziklacsúszás okozott kábelszakadást.
A Recorded Future szerint e két incidens hatása is azt mutatja, hogy a leghosszabb fennakadások olyan területeken következtek be, ahol alternatív kábelek korlátozottan állnak rendelkezésre.
Ugyanakkor a tavaly novemberi két balti-tengeri támadásnak minimális hatása volt a szabad kapacitásnak és Európa ellenálló internetes infrastruktúrájának köszönhetően.
Három uniós szigetország – Málta, Ciprus és Írország – azonban sérülékenyebb volt, mivel a nemzetközi kommunikációban a tenger alatti kábelekre támaszkodtak.
