A Chunghwa Telecom a probléma észlelése után a tajvani parti őrséghez fordult, amely egy „gyanús hajót” azonosított. A Shunxin39 honkongi tulajdonú teherszállító, ugyanakkor kameruni és tanzániai lobogó alatt közlekedő hajó a kábellel azonos útvonalon haladt. Legénysége hét kínai állampolgár volt. A parti őrség tisztviselői szerint ez vághatta el Tajvant szárazfölddel összekötő kábelt.
Közvetlen bizonyíték ugyan nincs, viszont tengeri elemzők szerint a Shunxin39 nyomkövetési adatai atipikus viselkedést mutatnak. Egy teherhajó nem szokott kanyargós úton menni, másik lehetőség, hogy az adatok téves útvonalat írnak le. Szintén szokatlan a két különböző helymeghatározó rendszerszám használata.
A kínai Guo Wenjie, a hajót üzemeltető cég igazgatója nyilatkozatában tagadta, hogy a hajó felelős a károkért, mondván, hogy „nincs bizonyíték”.
Szürkezónás esetek
Az incidens miatt egyre többen aggódnak a sziget sérülékenysége miatt. A hasonló műveletek úgynevezett szürkezónás technikák, amelyek egy lehetséges háború előszobájaként funkcionálnak. A pszichológiai hadviselés részei. Felméri a sérülékenységet, például, hogy milyen gyorsan javítják meg a hatóságok a kábel, hogy helyreálljon a sziget internetes kommunikációja. Ez egy jövőbeli blokádra való felkészülés is lehet.
Az eset mutatja, hogy a kiber- és hibrid hadviselési taktikák egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikai konfliktusokban.
Egyes háborús forgatókönyvek szerint Kína nem klasszikus megszállással csatolná a szárazföldhöz Tajvant, hanem a kínai parti őrséget, a különböző rendőri és tengeri biztonsági ügynökségeket, illetve a polgári hajókból álló tengeri milíciát alkalmazná a karanténhoz.
2023-ban a tajvani hatóságok szintén két kínai hajót hibáztattak, amiért megrongáltak két tenger alatti internetkábelt, amelyek Tajvan szélső szigetéhez, Matsuhoz csatlakoztak. Az eset internet-kimaradást okozott, de nem derült ki, hogy valóban szándékos cselekményekről van-e szó.
Most is kérdés a szándékosság. Ugyanakkor szakértők egyetértenek, hogy Tajvannak meg kell erősítenie a tengeri felügyeletet és a tenger alatti kábelek védelmét. Ha a kábelek elszakadnak, akkor Tajvan kapcsolata is a külvilággal veszélybe kerül, csak a műholdak által biztosított sávszélesség marad, ami hatással lesz a digitális gazdaságra, a nemzetközi kereskedelemre és a banki tevékenységre.
Szabotázshullám
Számos hasonló incidens történt az elmúlt években. A Balti-tengeren történt két nagy horderejű esetben is kínai hajók érintettek, jelenleg is folyik a vizsgálat. A svéd rendőrség a Yi Peng 3 kínai ömlesztettáru-szállító hajót vizsgálta a két tenger alatti száloptikai kábel szakadása miatt. A NewNew Polar Bear kínai hajót pedig azzal gyanúsították, hogy megrongálta a tenger alatti kábeleket és a balti-tengeri gázvezetéket
A finn nyomozók egy orosz olajat szállító tartályhajót foglaltak le, mert azt gyanítják, hogy az megrongálta a finn-észt Estlink 2 elektromos vezetéket és több internetkábelt. Tavaly márciusban a Vörös-tengeri kábelek szakadtak el hetekkel azután, hogy a jemeni kormány figyelmeztetett a huthi esetleges szabotázsára.
