Mint arról a TechRadar is beszámolt, az FTC elnöke nem rejtette véka alá, hogy mitől féltik az amerikai tech-ipart.
DSA + OSA + IPA
Andrew Ferguson a nagyvállalatoknak kiküldött levélben külön nevesítette az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló törvényét (Digital Service Act). Emellett az FTC a brit Online Biztonsági Törvény (Online Safety Act), valamint a brit Nyomozati Hatáskörökről szóló törvény (Investigatory Powers Act) ellen emelt szót.
A kereskedelmi bizottság arra szólítja fel az amerikai tech-óriásokat, hogy ne teljesítsék a külföldi kormányok követeléseit.
Egész pontosan azokat, amelyek felhasználóik biztonságát veszélyeztetnék a titkosítás feltörésével, vagy cenzúrát kényszerítenének a platformjaikra.
A múlt hét csütörtökén keltezett levelet olyan cégek kapták meg, mint az Apple, az Alphabet, a Meta, a Microsoft és az Amazon.
Akit a cenzúra szele megcsapott
Ferguson szerint az említett európai törvények olyan kísérletek, amelyek a tartalmak cenzúrázására, vagy a felhasználói biztonság gyengítésére törekednek.
Ezek egyes esetekben egyébként teljesen szembemennek az amerikai szabályozással. Az európai szabályok sérthetik például az FTC működését szabályozó törvény 5. szakaszát.
Ez tiltja a tisztességtelen vagy megtévesztő gyakorlatokat, miközben korlátozzák az amerikaiak szabadságjogait és veszélyeztetik online biztonságukat.
A britek már visszakoztak
A külföldi kormányok, amelyek az USA-ban korlátoznák a szólásszabadságot vagy gyengítenék az adatbiztonságot, számíthatnak arra, hogy a cégek egyszerűsíteni akarják működésüket és jogi megfelelésüket.
Az FTC felhívásának előzménye, hogy néhány nappal korábban az Egyesült Királyság visszavonta az Apple ellen februárban kiadott titkosítási hátsóajtó iránti követelését.
Erről a 2016-os, Nyomozati Hatáskörökről szóló brit törvény alapján rendelkeztek az Egyesült Királyságban. A brit törekvésről való “lemondást” amerikai tisztviselők egyértelmű sikerként könyvelték el.
Mint arról az amerikai média beszámolt: az Egyesült Királyság és az EU az utóbbi években – biztonsági okokra hivatkozva – egyre nagyobb ellenőrzést próbáltak szerezni az internet felett.
A kontroll szabadsága
Ennek érdekében az öreg kontinensen olyan törvényeket alkottak, amelyek gyakran arra kényszerítik az amerikai tech-cégeket, hogy módosítsák szolgáltatásaikat.
A viták középpontjában két terület áll: a titkosítás és a jogszerű, ám káros tartalmak.
A titkosítás olyan technológia, amelyet biztonsági szoftverek – például VPN-alkalmazások, a biztonságos e-mail vagy a titkosított üzenetküldők – használnak arra, hogy a felhasználók online kommunikációját védjék a megfigyeléstől.
Bár ez kulcsfontosságú védelem – különösen mivel a nagy horderejű kibertámadások, például a Salt Typhoon egyre gyakoribbak –, a hatóságok akadálynak tekintik a bűnügyi nyomozásban. Éppen ezért titkosítási hátsóajtók létrehozását szorgalmazzák.
Már a cégek is panaszkodtak
A Signal és a WhatsApp már kifejezte aggodalmát olyan jogszabályokkal kapcsolatban, mint a brit Online Safety Act vagy az EU Chat Control.
Az amerikai tech-cégek és kormányzati tisztviselők szintén aggályaikat hangoztatják az új brit és uniós előírásokkal szemben. Ezek egyébként az online veszélyek mérséklését célozzák. Emellett az álhírek terjedését hivatottak megállítani, valamint megerősítik a kiskorúak védelmét.
Az európai szabályozásból eredő feszültségek korábban odáig vezettek, hogy a Trump-adminisztráció már szankciókat fontolgatott az EU-val szemben.
(Kép: Unsplash/Matthias Gellissen)
