A cupertinói cég azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy az App Store-t övező vitában “messze túllépte a törvényi előírásokat”.
A módosítás sem volt elég
Áprilisban az EB 500 millió euróra bírságolta az Apple-t, miután megállapította, hogy a vállalat megsértette a digitális piacokról szóló törvényt. Az indoklás szerint az Apple megakadályozta, hogy az alkalmazásfejlesztők az alkalmazásbolton kívüli olcsóbb ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat.
A múlt hónapban az Apple átdolgozta alkalmazásboltjának szabályait, hogy eleget tegyen az EU utasításának.
Ennek célja, hogy a fejlesztőkre vonatkozó technikai és kereskedelmi korlátozásokat megszüntesse. Ezzel kerülte volna el a napi átlagos globális bevételének öt százalékára rúgó, azaz napi 50 millió eurós bírságot.
Az Apple új díjstruktúrákat vezetett be az alkalmazásboltját használó fejlesztők számára.
Zavaros vizeken
A hét elején most az Apple azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy “zavaros” üzleti feltételeket vetett be – számolt be a fejleményekről a The Guardian.
“Ma benyújtottuk a fellebbezést, mert úgy véljük, hogy az EB döntése – és a példátlan bírság – messze túlmegy azon, amit a törvény előír” – közölte az Apple.
A tech-óriás az EU második legmagasabb szintű bíróságához fordul.
“Amint a fellebbezésünkből kiderül, az EB előírja, hogyan működtessük az áruházunkat” – állítja az Apple.
Emellett a cég úgy véli, a bizottság olyan üzleti feltételeket kényszerít ki, amelyek a fejlesztők számára zavarók, a felhasználók számára pedig károsak.
Az sem mindegy, hogyan mondja
Az Apple mindezek mellett azt is felrótta a bizottságnak, hogy jogellenesen írja elő azt a nyelvezetet és módszereket, amelyeket a vállalat megenged a fejlesztőknek, amikor a fogyasztókat az alkalmazásboltjain kívülre irányítják.
A vállalat szerint Brüsszel megváltoztatta a definíciót, például azzal, hogy nem csak arra összpontosítottak, hogy az alkalmazásfejlesztők számára engedélyezik-e a külső webhelyre való hivatkozást. Hanem arra is, hogy a fejlesztők számára engedélyezik-e az ajánlatok népszerűsítését az alkalmazáson belül.
A törvénykezés vádja
Donald Trump kereskedelmi főtanácsadója, Peter Navarro azzal vádolta meg az EU-t, hogy “törvényt hoz” a nagy amerikai technológiai vállalatokkal szemben.
Navarro az olyan amerikai cégekkel szembeni szabályozást, mint az Apple és a Meta, az USA elleni, “nem vámjellegű fegyverek” sorának részeként jellemezte.
Henna Virkkunen, az EB technológiai szuverenitásért felelős alelnöke áprilisban közölte: az EU nem fogja felrúgni technológiai szabályait annak érdekében, hogy kereskedelmi megállapodást kössön az USA-val.
A cenzúra intézményesítése
Januárban Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója azzal vádolta az EU-t, hogy digitális szabályai révén “intézményesíti a cenzúrát”.
Trump július 9-i határidőt szabott meg az EU-val kötendő kereskedelmi megállapodásra. A korábbi fenyegetés szerint, ha nincs megállapodás, Washington 50 százalékos vámot vet ki az uniós importra.
Egy, a Guardiannek nyilatkozó brit versenyjogi szakértő szerint az Apple-nek megér néhány milliót és némi időhúzást, ha ezzel késleltetheti egy nyitottabb alkalmazás-ökoszisztéma kifejlesztését. Ez a piac ugyanis évente milliárdokat hoz az amerikai cég konyhájára.
(Kép: Unsplash/Guillaume Bleyer)
