Az Alethea nevű, MI-kockázatkezeléssel foglalkozó platform friss kutatása az MI-vel generált hamis tartalmak robbanásszerű terjedését vizsgálta.
Soha nem mondta, mégis elhitték
A köznyelvben “AI slopnak” nevezett jelenségre magyarul gyakran MI-moslékként hivatkoznak. Ennek kapcsán az Alethea felidézett egy kellemetlen incidenst a közelmúltból.
A 2026-os Super Bowl félidei fellépője Bad Bunny volt. Elterjedt az interneten, hogy a visszavonult NFL-játékos Jason Kelce megjegyzést tett a fellépő kritikusaira. Kelce azonban soha nem mondta, hogy a Bad Bunnyt kritizálók “nem illenek Amerika jövőjébe”. Ahogy a San Francisco 49ers támadójátékosa, George Kittle sem fakadt ki soha a meggyilkolt konzervatív aktivista, Charlie Kirk kapcsán a politikáról és a futballról.
A Reuters beszámolója szerint a problémát az jelenti, hogy emberek ezrei hitték el, hogy ezek a kijelentések valóban elhangzottak.
Borulnak a hagyományos modellek
“A csapatokat és játékosokat hirtelen olyan dolgokkal vádolják, amelyek teljes egészében kitalációk” – mondta a Reutersnek Lisa Kaplan, az Alethea alapítója és vezérigazgatója.
Az MI-eszközök fejlődése miatt az álhírek elleni küzdelem sokkal nehezebb, mint valaha.
A tartalom ma már valóságosnak tűnik, és olyan mennyiségben készül, hogy az átlagos felhasználó számára szinte lehetetlen megállapítani, hiteles-e.
Korábban az álhírek jellemzően emberi munkára épültek. Ma az MI képes márkákat megszemélyesíteni, és olyan figyelemfelkeltő képeket létrehozni, amelyek valódi bejelentéseknek tűnnek.
Kaplan szerint az MI által generált dezinformációs hullám felborította a sportmédia hagyományos bevételi modelljét is. Ezek a hálózatok ugyanis kétes hitelességű oldalakra terelik a forgalmat. Így torzítják a hirdetési mutatókat, és akár olyan helyzeteket is teremthetnek, amelyek manipulálhatják a fogadási piacokat – tette hozzá Kaplan.
Ezek a hálózatok gyakran alkalmaznak egymásnak ellentmondó, elszórt bejelentések közzétételén alapuló taktikákat. Ilyen volt például az az állítás, hogy a Baltimore Ravens korábbi edzőjét, John Harbaught egyszerre több csapat is szerződtette.
Egy ilyen esetben persze gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a képek mögött MI-rendszerek állnak.
A “felháborodáscsapda” már manipulációs eszköz
A tartalmak jól felismerhető sémát követnek. Hamis meccsfrissítések, nem létező viszályok hírességek között, mesterségesen kreált botrányok, valamint sztárjátékosoknak tulajdonított, politikailag túlfűtött idézetek.
A Kelce-nek és Kittle-nek tulajdonított kitalált idézetek tankönyvi példák. Mindkét NFL-sztár nyilvánosan cáfolta az állításokat, miután a posztok vírusszerűen terjedni kezdtek.
A sportszervezeteknek proaktívan kell kezelniük a márkájukat és a digitális biztonságukat. Elengedhetetlen, hogy a csapatok és ligák elkezdjék monitorozni ezeket a kockázatokat, és együttműködjenek kommunikációs, jogi és biztonsági területen.
Emellett szurkolóikat is meg kell tanítaniuk arra, hogy csak hivatalos csatornákból ellenőrizzék a bejelentéseket – állítják a Alethea szakértői.
Az üzleti hatás messze túlmutat a reputációs károkon.
Ezek a hálózatok elszívják a hirdetési bevételeket a legitim sportmédiától, és torzítják a közönségméréseket. Egyes kifelé mutató linkeket adathalászattal és rosszindulatú átirányításokkal is összefüggésbe hoztak, ami valós csalási kockázatot jelent a szurkolók számára.
Kulturális szimbólumból megosztó fegyver
A probléma természetesen nem korlátozódik az NFL-re, vagy csupán a sportra. Már a zenei életben is indultak perek MI-alapú hírek közlése után – hírnévrontás miatt.
Az Alethea elemzésében – ha csak az Amerikában legnépszerűbb sportágakat tekintjük – már az NBA, az NHL, a NASCAR, a Forma–1 vagy éppen a profi tenisz környezetében is azonosított hasonló műveleteket.
Kaplan rámutatott, a bevételszerzésen túl a sport ritka kulturális kapcsolódási pont, amely képes embereket összekötni. Éppen ezért különösen vonzó célpont a befolyásolási műveletek számára.
A szakértő példaként említette Oroszország állítólagos szerepét abban, ahogyan a 49ers akkori irányítójának, Colin Kaepernicknek a 2018-as „Take a Knee” tiltakozását kihasználták.
Egy 2019-es jelentésben az amerikai Szenátus hírszerzési bizottsága feltárta, hogy orosz trollok intenzíven fókuszáltak a térdelés körüli vitára – a 2016-os választás utáni amerikai társadalmi megosztottság és faji feszültségek szításának részeként.
Kaepernick tiltakozásait egy olyan cél érdekében használták fel, amelynek semmi köze nem volt a sporthoz. Egy kulturális szimbólumot alakítottak át megosztó fegyverré – mondta Kaplan.
(Kép: freepik)
