Az energiaköltségek kulcsszerepet játszanak majd abban, hogy melyik ország nyeri meg az MI-versenyt.
SeConSys: egy létező és perspektivikus jó gyakorlat a villamosenergia-rendszer kiberbiztonságának erősítésére
Az ukrán villamosenergia-rendszer elleni 2015-ös és 2016-os kibertámadások óta nem kérdés, hogy a kiberbiztonság szükségesnél alacsonyabb szintjét kihasználva akár több százezer fogyasztót érintő, többórás ellátatlansággal járó üzemzavar előidézése is lehetséges. A történtek tükrében minden ország illetékeseinek hangsúlyos feladata és felelőssége villamosenergia-rendszereik kiberbiztonságának a szükséges és elégséges szintre erősítése. Ennek megvalósítását első lépésként új típusú, önkéntes, szakterületközi együttműködés is segítheti.
Megújuló energia: izzítja a rakétákat az Apple Európában
Az Apple bejelentette, hogy jelentős mértékben bővíti európai megújulóenergia-befektetéseit. A cél, hogy csökkentse a készülékei töltéséhez és működtetéséhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.
Betonban tárolhatják az áramot a jövő házai
Gigantikus energiatároló rendszerek épülhetnek egy teljesen hétköznapi anyag felhasználásával. A Massachusettsi Egyetem (MIT) kutatói olyan szén-cement szuperkondenzátort fejlesztettek, amellyel a betont használhatják az elektromos áram tárolására.
Kiberbiztonsági kockázatokat jelenthetnek a napelemes rendszerek
Kissé talán furcsa, de cseppet sem lehetetlen forgatókönyvet vázolt egy amerikai napelemes cég vezetője a napokban. A probléma pedig nem olyan távoli tőlünk sem, mint az Egyesült Államok földrajzi távolsága. Európában mintegy kétszáz atomerőmű teljesítményével vetekszik a napelemes rendszerek összkapacitása.
Adatközpont lesz a bezárt szénerőművekből?
Európa számos kiöregedett szén-, illetve gáztüzelésű erőművét érheti el a high-tech újjászületés – legalábbis ha a Microsofton, az Amazonon és más tech-óriásokon múlik. A megváltást az adatközpontok féktelen terjedése hozhatja el számukra.
Az MI környezetbarátabb lehet, mint hittük
A mesterséges intelligencia akár 5,4 gigatonnával is csökkentheti a széndioxid-kibocsátást a következő tíz évben. A növekvő energiaigény miatt a fenntartható adatközpontok fejlesztése halaszthatatlanná vált.
Már 2030-ban atomerőmű lehet a Holdon
A NASA felgyorsítja a Holdra tervezett nukleáris erőművi projektjét – közölte amerikai sajtóértesülésekre hivatkozva a BBC. A tervek szerint 2030-ban már működhet az áramtermelő létesítmény a Holdon.
A világ legnagyobb vízenergia-szerződését kötötte meg a Google
A Google több mint hárommilliárd dolláros áramvásárlási szerződést kötött a Brookfielddel. A megállapodás értelmében az óriáscég adatközpontjai vízerőművekből kapják majd az energiát.
Durván megdobta a kibocsátást a mesterséges intelligencia
Az ENSZ jelentése szerint a mesterséges intelligencia által okozott károsanyag-kibocsátás 150 százalékkal nőhetett a vezető technológiai cégeknél az évtized elején.
Hamarosan a mesterséges intelligencia lesz a fő energia-fogyasztó
Az év végére az MI-rendszerek adhatják az adatközpontok energia-fogyasztásának mintegy felét. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az MI pár éven belül annyi áramot igényelhet, mint a világ egyik legfejlettebb országa.
Kibervédelmi vizsgálatot indítanak a spanyol áramkimaradás miatt
Az Ibériai-félszigetet sújtó masszív áramkimaradás után Spanyolország górcső alá vonja a villamosenergia-termelők kiberbiztonságát. Az április végi incidens padlóra küldte a közlekedést és a kommunikációs hálózatokat egyaránt Spanyolországban és Portugáliában, valamint Dél-Franciaország egyes részein is.
