Az OpenAI, az egyik legjobban finanszírozott AI-startup az üzleti életben, saját AI-chipek gyártását vizsgálja.
Az MI nem helyettesítheti a művészeket
A mesterséges intelligencia és a művészet jövője az utóbbi időben kedvelt beszédtémává változott. Egyesek attól tartanak, hogy ez a technológia ártani fog a művészeti iparnak, míg mások üdvözlik az MI hatalmas és kreatív hatékonyságát. Az MI-technológia nem olyan, mint a helyesírás-ellenőrző vagy az elektronikus számológép feltalálása.
Grafikusok nélkül a mesterséges intelligencia sem boldogul
Hol húzódnak a művészet határai? A XXI. század nyelvi modelljei és képalkotó mesterséges intelligenciája nyomán minden korábbinál aktuálisabb a kérdés. Félni kell az új technológiától vagy a kreatív szakemberek munkájukat gyorsító, a vásárlók pedig szolgáltatást olcsóbbító eszközt kaptak?
Szükségünk van-e a mesterséges intelligencia szabályozására?
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül az üzleti élet és a mindennapjaink szövetébe, mind a vállalatok, mind a fogyasztóvédelmi csoportok egyértelműbb szabályokért lobbiznak, hogy biztosítsák a tisztességes felhasználását. 2021 májusában az Európai Unió a világ első kormányzati szerveként már erre átfogó választ adott, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozó rendelettervezetek formájában.
A nagy MI pánik
Úgy tűnik a Midjourney és a Chat GPT megjelenése és rohamos fejlődése ráébresztette az eddig leginkább csak kétkedő tömegeket, hogy a mesterséges intelligencia mindennapi használata az elképesztő lehetőségek mellett bizony etikai kérdéseket is felvet.