Milyen igényei vannak a vállalatoknak, és hogyan tudnak az alkalmazottak alkalmazkodni az új valósághoz? Hogyan integrálható a mesterséges intelligencia anélkül, hogy befolyásolná az dolgozói kreativitást és jólétet? A Web Summit többek között ezekre a kérdésekre is a jövő munkahelyeit érintő panelbeszélgetéseken.
Antoni van Huissteden, a TMF Group munkatársa szerin az olyan modellek, mint a ChatGPT és a Copilot a vállalatok számára értékes tartalmat generálnak. Ian Jackson, az Enshored vezérigazgatója úgy véli, hogy az AI számos fordítási problémát megoldott és csökkentette a költségeket.
Ping Wu, a Cresta vezérigazgatója úgy véli, a mesterséges intelligencia által támogatott kommunikáció különösen a call centerekben segíti a nyelvi akadályok leküzdését. Lehetővé teszi a valós idejű beszédfordítást, segítve az ügyfélszolgálati munkatársakat, hogy olyan nyelveken kommunikáljanak egymással, amelyeket nem tudnak. A különböző etnikumokhoz és régiókhoz tartozó ügyfelekkel így könnyebb a kommunikáció.
Wu szerint az AI képességei az elírási hibák és a nyelvtan javításában is meglepően jók, különösen azoknál az ügyfélszolgálati munkatársaknál, akiknek nem az angol az anyanyelvük.
Hisztériát élünk
Kicsit távolabbra nézve a szakértők egyetértenek, hogy jelenleg egyfajta „hisztériát” élünk meg, amely minden technikai változást kísért a történelem folyamán. Ennek köszönhető a félelem, hogy a mesterséges intelligencia el fogja lopni a munkahelyeket. A valóság, hogy várhatóan Európa az elkövetkező évtizedekben a népességfogyás miatt elveszíti majd munkaerejét. És a mesterséges intelligencia, illetve a robotika lesz az, amely ezt pótolhatja. A bevándorlás kérdése ugyanakkor érdekes ebben az összefüggésben, hogyan fog hatni a robotizáció a kevésbé fejlett országokból érkező munkavállalókra, mennyire tudnak majd alkalmazkodni.
Huissteden szerint az AI miatti szorongás azért is értelmetlen, mivel az ember és a gép közötti közvetítőkre mindig szükség lesz, és ez a szerep értelemszerűen az emberekre hárul. A cégek pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy ne használjanak AI-t, mert elveszítik termelékenységüket és ezzel együtt a versenyképességüket is.
A szakértők régóta vélik úgy, hogy az automatizált feladatok mesterséges intelligenciával való elvégeztetése lehetőséget ad a kreativitás kiélésére. Például a marketingprojektek esetén már néhány egyszerű utasítással inspiráló eredmények érhetők el, amivel újabb és újabb ötletek születhetnek.
Adatfeldolgozási és fizikai korlátok lebontása
Anant Bhardwaj, az Instabase alapítója és vezérigazgatója szerint az AI hatalmas változást hozott a nagyvállalati adatfeldolgozásban. Például a biztosítási kárigények dokumentumainak feldolgozását a mesterséges intelligencia optimalizálta, így a döntések gyorsabbak és pontosabbak lettek. A jogi osztályoknak sem kell az ismétlődő feladatokkal törődniük, hanem a stratégiaibb kérdésekre összpontosíthatnak, ez az innováció új irányát hozza.
De vannak más lenyűgöző fejlemények is, például egy állatbiztosítási mesterséges intelligencia-alkalmazás, amely automatikusan ellenőrizi, hogy az állat tényleg elveszett-e.
A robottechnika továbbá a fizikai korlátok lebontását is lehetővé teszi. Ugyanakkor a generatív mesterséges intelligencia segítségével működtetett ügyfélszolgálatok problémát is okozhatnak, mivel alkalmazásukkor gyakran csökken az elégedettségi szint. Jackson szerint ez az alkalmazkodás próbája: az ember élete akkor stabil, ha új dolgokat tud tanulni. Éppen ezért, ha tudunk új dolgokat tanulni, a mesterséges intelligencia nem jelent fenyegetést. Főként, hogy az olyan dolgok, mint a kommunikáció és a kreativitás, továbbra is gyakorlatilag elérhetetlenek a mesterséges intelligencia számára.
Mohammed Al-Hardan, a TMT igazgatója úgy véli az innovációba kell fektetni, olyan emberi készségeket keresve, amit a mesterséges intelligencia nem tud utánozni. Minderre gyorsan van szükség, mivel „a mesterséges intelligencia nagy változásai, amelyek korábban évekig tartottak, most hónapok alatt következhetnek be”.
Egyedül a változás állandó
Ez a gyors ütem arra készteti a befektetőket, hogy mérlegeljék, mikor van megfelelő idő egy adott technológia vagy vállalat támogatásához. Így a mesterséges intelligencia arra készteti a befektetőket, hogy egyre agilisabbak és stratégiaibb gondolkodásúak legyenek, miközben a vállalatokra egyre nagyobb innovációs nyomás nehezedik. Al-Hardan szerint a változás az egyetlen állandó az üzleti környezetben.
A szakértők egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia messze nem érti meg és nem oldja meg az összes emberi problémát. Szükség van a kreativitásra, és Bhardwaj szerint új fogalmak alkotására és ismereten eredmények fedezésére, illetve az ismertek megkérdőjelezésére. Erre az AI nem képes.
