Bhavin Shah, a Moveworks vezérigazgatója és Sarah Myers West, az AI Now Institute társ-ügyvezető igazgatója a Web Summit főszínpadán beszélgettek a mesterséges intelligencia jövőjéről. Egyetértettek a korábban megszólaló Brad Smith-szel, a Microsoft vezetőjével, hogy az AI megnyitotta az utat a negyedik ipari forradalom előtt, de feltették a kérdést, hogy az új technológiai láz vajon mennyire fenntartható.
Az AI az új Betamax?
Felmérések ugyanis mutatják, hogy nem kevés szkepticizmus övezi a mesterséges intelligenciát, egyesek egyenesen a rosszemlékű Betamax-történethez hasonló jövőképet vízionálnak. (A Sony fejlesztette videokazetta-típus 1975-ben jelent meg, más formátummal, mint az egy évvel később piacra dobott és végül a DVD-k elterjedéséig piacvezető VHS.)
A szakértők egyetértettek, hogy az utóbbi időben dollármilliárdokat fektettek be a mesterséges intelligenciába, aminek köszönhetően olyan új technológiák és modellek jelentek meg, amelyek az ügyfélszolgálattól a komplex adatelemzésig mindent forradalmasítanak.
Azonban ahogy a piaci értékek elérik a csillagászati magasságokat, előfordulhat, hogy kipukkad az AI-buborék. A kérdés tehát, hogy az AI fellendülés mennyire fenntartható.
Bhavin Shah szerint jobb a helyzet, mint a dotcom-korszak elején, mivel a vállalatoknak valódi lehetőségeik vannak az értékteremtésre. Ugyanakkor számít a mesterséges intelligenciához köthető vállalatok között is gazdasági különbségeket, tehát lesznek olyan cégek, amelyek „csődbe mennek, mások pedig növekedni fognak”. Shah hozzátette, hogy „ha megnézzük Donald Trump cégeit, évente négymillió dollárt termelnek, de hat és félmilliárdra becsülik őket. Ami igazán számít, az a bevétel, nem pedig a spekulatív érték.”
Sarah Myers West óvatosabb, szerinte a jelenlegi mesterséges intelligencia modell rendkívül erőforrás- és befektetésigényes, ezért ő kevésbé látja egyszerűnek a helyzetet. „Ha visszanézünk másfél évvel ezelőttre, amikor a ChatGPT körüli hírverés elkezdődött, rá kell jönnük, hogy az AI jelenlegi verziója hatalmas befektetéseket igényel” – magyarázta.
A Goldman Sachs is a buborékban hisz
A buborék meglétét támasztja alá, hogy a közelmúltban olyan befektetők, mint a Sequoia és a Goldman Sachs is szkeptikusak voltak az ágazat tartósságával kapcsolatban. Myers West szerint látható, hogy nagyvállalatok is az állami beruházásokra számítanak, ám nem tudni, hogyha a buborék kipukkan, az milyen következményekkel jár és kinek lesz ebből haszna.
További probléma, hogy fogyasztói oldalon az újítások szöveges asszisztensekre és botokra korlátozódnak, mindezt olyan üzleti modellel, amely a folyamatosan növekvő felhasználói bázisra épít. Ez komoly kérdéseket hoz a fenntartható jövedelmezőséggel kapcsolatban. Ugyanez más iparágakban is tapasztalható volt.
Bhavin Shah hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia egyes alkalmazásai hatékonysága is kérdéses, mivel „az alkalmazottak heti három órával kevesebb munkavégzése nem fogja megváltoztatni a vállalat általános termelékenységét, a hatás csak akkor lesz releváns, ha az AI megváltoztatja a munkavégzés módját”.
Transzformációs erő
Bhavin Shah szerint a mesterséges intelligencia a transzformátor feltalálásához hasonlóan minden szektorban, az egészségügytől kezdve a pénzügyeken át a mindennapi élet szinte minden területéig változást segítő erő, ám a munkamódszerek változásához és az alapvető szolgáltatások fejlesztéséhez idő kell.
Myers West viszont veszélyeket lát, mondván, „elképzelhető, hogy olyan AI-verziókat alkalmazunk, amelyek hozzáadott értéke kevés, és az olyan kritikus területeken, mint például az egészségügy, a hibák valós következményekkel járnak, tehát veszélyessé válhat az alkalmazás”. Ez pedig a Betamax-szerű forgatókönyvet vetíti előre.
A szakértők megegyeztek, hogy ezt jelenleg nem tudni, de egy év múlva ugyanitt egyértelműbb lehet a válasz.
