Az elmúlt néhány évben világszerte több ország is szigorítani kezdte a fiatalkorúak közösségimédia-használatát. A legelőrehaladottabb ezen a téren Ausztrália, ahol 2024 végén fogadták el azt a törvényt, amely országosan 16 éves korhoz köti a közösségi média használatát.
Európában Belgium már évekkel korábban megtette az első lépést, amikor kimondta, hogy 13 éves kor alatt csak szülői hozzájárulással lehet közösségi médiát használni. Mivel a szabályozás régebbi, bizonyos pozitív tendenciák megfigyelhetők – például nőtt a szülői jelenlét és ellenőrzés aránya –, de a gyakorlatban sok a kiskapu, különösen hamis életkor megadásával.
Most azonban egy új európai ország, Dánia állt be a kezdeményezés mögé. A dán kormány bejelentette, hogy olyan törvény bevezetésére készül, amely 15 éves kor alatt alapvetően megtiltja a közösségi média használatát. A 13–14 évesek számára csak szülői jóváhagyással válna elérhetővé egyes platformok, a 13 év alattiak számára pedig teljes tiltás jöhet.
A dán digitalizációs miniszter szerint a gyerekek túl korán, túl intenzíven lépnek be a közösségi térbe: már a 10 év alattiak fele rendelkezik profillal, miközben a tartalmak között egyre több az erőszakos, önkárosításra utaló és pszichés terhelést okozó elem. A dán rendszer egyik különlegessége az, hogy a már működő nemzeti elektronikus azonosítási rendszert hívná segítségül a korhatár betartatásához – vagyis technikailag is jóval nehezebb lenne kijátszani a szabályt, mint sok más országban.
Mi a helyzet Magyarországon?
A kérdés különösen aktuális Magyarország számára is, hiszen a hazai szakemberek körében régóta vita tárgya, hogyan lehet megvédeni a gyerekeket a túlzott online jelenlét hatásaitól.
Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amely konkrét életkorhoz kötné a közösségi média használatát. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján a 16 év alatti felhasználók csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak online szolgáltatásokra, de ennek gyakorlati ellenőrzése a platformokra van bízva, amelyek rendre nem tudják vagy nem akarják hatékonyan kiszűrni a kiskorú felhasználókat. Emiatt a magyar gyerekek helyzete – a dán vagy az ausztrál példával összevetve – kevésbé szabályozott és kevésbé biztonságos.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság több kutatást is végzett a hazai fiatalok internethasználati szokásairól, és ezek alapján jól látható, hogy a magyar gyerekek átlagosan már 10–11 éves korban megjelennek a közösségi platformokon. A tinédzserek esetében pedig mindennapos a napi 3–4 órás – sokszor felügyelet nélküli – közösségi médiahasználat. A nemzetközi kutatásokkal összhangban nálunk is erősen jelen vannak azok a kockázatok, amelyekre a dán kormány is hivatkozott: a testképzavar, az önértékelési problémák, a cyberbullying, a függőség és a nem megfelelő tartalmakkal való találkozás.
A korlátozások ugyanakkor nem jelentenek automatikus megoldást. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a teljes tiltás gyakran „alternatív csatornákba” tereli a fiatalokat, például kevésbé biztonságos, szabályozatlan platformokra. Emellett az életkor-ellenőrzés technológiai megoldása sem egyszerű – éppen ezért figyelik olyan nagy érdeklődéssel a dán példát, ahol a digitális azonosítás már most a mindennapok része.
(Kép: Freepik)
